Belecvár

Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 46° 9,708'

Hosszúság (lon):

E 16° 6,893'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A vár romjai kb. 3,5 kilométerrel északabbra találhatók a mai Belec településétől, egy három oldalról igen meredek, 540 méter magasságú hegy fennsíkján

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A megközelítőleg trapéz alakú vár hossza 60, szélessége 21 métert tesz ki. A vár északi oldalán található a kétszintes palotaépület. A palota és a déli falszakasz között gazdasági épületek romjai találhatók. Az épületek falai mind a nyugati, mind a déli, mind az északi oldalon a védőfalakra támaszkodnak. A várba eredetileg a déli védőfal közepén nyíló kapun keresztül lehetett bemenni. A tűzfegyverek fejlődése és hatékonyságuk miatt a 15., és 16. század körül a vár déli oldalát egy hatalmas, félkör alakú rondellával erősítették meg, mely elé egy szintén félkör alakú falszorost emeltek, hogy a várba vezető utat fedezze. Ez az építmény erősítette a nyugati falszakasz védelmét is.

A vár az Ivanscsica-hegység déli oldalán húzódó Lobor, Osterc, Belec, Milengrad és Grebengrad várak alkotta védelmi rendszer részét képezte.

Belec várát először 1334-ben említették, amikor Cillei Frigyes eme birtokát Németújvári Péternek adja át. A Németújváriak a birtokot egészen 1339-ig bírták, majd királyi kézre került. A király után a Cillei családé (1399-től), aztán Brankovics Kataliné (1456-tól), a Vitovec családé (1457-től), Székely Jakabé (kb. 1489-től), Corvin Jánosé (1494-től), Frangepán Beatrixé (1504-től), a Hohenzollern házbeli Brandenburgi Györgyé (1509-től), a Gyulay családé (1514. utántól), a Túróczy családé (1567-tol) Keglevich Zsigmondé (1634-től), majd borkunoveci Mikulich Tamásé és Sándoré (1635-től), aztán az osztrák kincstáré (1657-tol), ifjabb Erdődy II. Györgyé (1657-től), Keglevich, szül. Erdődy Erzsébeté (1674-től), Auersperg Anna Borbáláé (1706-tól), Rátkay Ádám Benedeké (1706-tól), s végül Matacsich Ferenccé (1720-tól).

Vagy a Rátkayak, vagy a Matacsichok alatt Belec várát felhagyják és a közeli Szelnica új kastélyába költöznek le, mely az itteni uradalom székhelye volt.…”

Forrás: Szatanek József/várak.hu

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-08-19 15:32:18