Megújulásunk támogatója:  

Bencés apátság maradványai

Ország:
Szerbia
Szélesség (lat):
N 45° 12,329'
Hosszúság (lon):
E 19° 45,990'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Szakrális romemlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Dombó
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az együttes leglátványosabb eleme a keletelt, háromhajós, 32 méter hosszú apátsági templom romja. Az apátság maradványait 1963-ban kezdték feltárni, az ásatások néhány évvel ezelőtt pályázati forrásból folytatódnak.

Az apátság első említése a 13. század első feléből való: 1237-ben Abbas de Dombo, Dumbo, majd egy pápai tizedlajstromban Plebanus Omnium Sanctorum de Dombo, 1390-ben Abbas monasterii S. Georgii de Dombo Colocensis diocesis, 1400 körül Monasterium de Dombo, 1406-ban Abbacia monasterii S. Georgii de Dumbo, 1416-ban Abbas de Dombo néven szerepel. Alapítási körülményei és kegyurai ugyanakkor ismeretlenek. A romok között talált palmettás díszítésű faragott kövek korai alapításra (12. század) utalnak. Első említésekor, 1237-ben birtoka határos a néhány évvel korábban alapított péterváradi ciszterci apátság birtokával.

Az apátság hanyatlása a török megjelenésével vette kezdetét, a 15. század közepén már a pápa segítségét és oltalmát kérték. II. Pál pápa 1467-ben Dombó védnökévé a murakeresztúri apátot nevezte ki tíz esztendőnyi időre, majd a szerémi püspökséghez csatolták. 1473-ban Dombó már a szerémi püspök vára, várnagyai Cserögön hatalmaskodtak. A két dátum között a monostort várrá építették át.

1526-ban Pétervárad bevétele után Dombót is bevette az Eszék és Mohács felé vonuló török sereg. A várat és valószínűleg benne az apátság maradványait is 1702 tavaszán rombolhatták le.

Forrás: http://vajdasag.rs
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-07-30 12:40:39
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.