Szent Rókus római katolikus templom

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 45° 15,060'

Hosszúság (lon):

E 19° 50,133'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Futoška (Futaki) út 7.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A ma fennálló templom elődje egy a 18. század végén a közelben emelt, szintén Szent Rókus titulusú kápolna volt. E terület akkoriban külterületnek számított, Újvidék város határában. A korai kápolna a szomszédos Futakra vezető országút közepén állt, pontosabban az két irányban megkerülte a kápolnát.

Az 1800-ban végrehajtott városrendezés miatt a korai kápolnát lebontották. A mai épület 1801-ben épült fel, immár az útmenti házak sorában, a környék katolikus híveinek adományaiból. A továbbra is külterületen álló templom gyülekezetének tagjai zömében magyarok, kisebb számban német ajkúak voltak. Zömük a környéken gazdálkodó földműves, illetve iparos volt. Sokan közülük a közeli Temerinből költöztek Újvidékre és alkottak itt új egyházközséget.

Az 1801-re elkészült, bidermeier stílusú templom terveit Schäfft Theodor jegyezte. Ugyanekkor készült új templomi berendezése is, szintén a hívek adományaiból. Az 1848-49-es szabadságharc idején az épület megrongálódott. Orgonáját a helyreállítást követően adományozta Häfner Károly környékbeli malomtulajdonos.

A templom mellé kisebb ispotály is épült, köré pedig temetőt is létesítettek. 1854-ben iskola is épült mellé: Szent Rókusi Magyar Királyi Állami Népiskola. Ez kezdetben azonos intézményt alkotott a belvárosi katolikus népiskolával. A rókusiba jártak az 1-2. osztályosok, a belvárosba pedig a magasabb osztálybeliek. Az iskola folyamatosan tovább működött itt olyannyira, hogy a II. Világháborút követően Erdei iskola néven ez lett az újvidéki magyar iskoláztatás egyik alapintézménye. A fennmaradt dokumentumok szerint a környező külvárosi és Darányi telepi diákság járt falai közé.

A Rókus templom körül szerveződött meg 1902-ben az Olvasókör, amit Külső Katolikus Körnek is emlegettek akkoriban. Ez a vegyes lakosságú városban jelentős kulturális és népoktató funkciót is betöltött. Virágkorát a két világháború között élte.

Az adatlap elkészítéséhez felhasználtuk a www.fokusz.info Vajdasági Ismeretterjesztő és Tudománynépszerűsítő Portál "Az újvidéki Szent Rókus templomról" című írását. A fényképek innen, ill. a Google Earth-ről származnak.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2018-08-21 14:58:09