Megújulásunk támogatója:  

Havas Boldogasszony római katolikus búcsújáró templom és forrás


(Forrás: Robert Fagyas/robertfagyasblog.blogspot.com)
Ország:
Szerbia
Szélesség (lat):
N 45° 13,690'
Hosszúság (lon):
E 19° 53,804'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A Karlócára/Belgrádba vezető út mentén, a Tekián
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A búcsújáró templom a péterváradi Tekiján áll a Duna szerémségi oldalán, a Fruška gora lejtőjén, ahol a péterváradi csata zajlott 1716-ban Havas Boldogasszony napján.
A mai templom helyén a 13. századtól Szűz Máriának szentelt imahely volt, amely a Péterváradra érkező ciszterciek gondozása alatt állt. A mohácsi csata (1526) után a terület török kézbe került. Az imahelyet lebontották, és a két forrás közelében faházat emeltek, amelyben két török dervis (szúfi aszkéta) lakott. Péterváradról sokszor jöttek a török előkelőségek a forrásokhoz. Adományaikból a dervisek famecsetet és minaretet építettek. Ettől kezdve még többen látogattak ide. Maga a Tekija/Tekia szó arab eredetű (arab „tekye”, török „tekke, tettye”), és a dervisek tartózkodási helyét, kolostorát jelöli.
A törökök 1687-ben, a Bécsi háborúban elszenvedett vereségeiket követően elhagyták Péterváradot és a Tekiját.
Az 1693-ban Péterváradra érkező jezsuiták, mivel keresztény imahelyeket nem találtak, és kezdetben misszionáriusokként tevékenykedtek, a mecsetet átalakították a Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának szentelt kápolnává. A kezdeti átalakítások Wenzel Siegfridnek, Breuner grófjának, osztrák császári parancsnoknak az anyagi támogatásával folyt (a grófot a törökök elfogták, majd kivégezték a péterváradi csata napján).
A hagyomány szerint az 1716-ban Havas Boldogasszony napján, augusztus 5-én vívott törökök elleni ütközet napján hó hullott, amitől a törökök megijedtek. Egy másik legenda szerit a szent forrás melletti fa ágain egy Szűz Mária festmény jelent meg a csata előtt, amely a római Santa Maria Maggiore templom festményére hasonlít. Savoyai Jenő herceg, a keresztény egységek főparancsnoka a képnél mondott fohászokat, majd a fényes győzelem után hálája jeléül katonái örömujjongása közepette a kápolnába bevitte a festményt. A jezsuiták a péterváradi Sveti Juraj (Szent György) templomukban helyezték el.
A kápolnát 1754-ben sekrestyévé alakították át, fa harangtornyot és három kisebb oltárt kapott. Ugyanezen évben a jezsuiták július 26-án, Szent Anna és Szent József napján ünnepélyesen áthozták a Savoyai Jenő által ajándékozott festményt (ez lett a Kis Tekia ünnep).
Minden év augusztus ötödikén a jezsuitáik, majd a ferencesek is ünnepélyes zarándoklatot tettek ide. Miután XII. Kelemen pápa 1730-ban ugyanezen a napon hirdetett általános bűnbocsájtást, a hely felértékelődött. A kegykép és a forrás köré egyébként is csodatevő kultusz épült, míg Szűz Mária augusztus ötödikei ünnepe nagy tiszteletnek örvendett és a búcsújárás időpontja lett (Nagy Tekia ünnep).

A templomot 1881-ben építették a zágrábi Herman Bole építész tervei alapján. Az építkezést a horvát Ilije Okrugić Sremac apát eszközölte ki, és Josip Juraj Strossmayer eszéki német katonai határőrvidéki családból származó horvát püspök, a 19. századi horvát nemzeti mozgalom egyik vezéregyénisége adott rá engedélyt.
A neogótikus templomépület a főhomlokzaton két harangtornyot kapott, a tornyokban három haranggal. A legkorábbi harang 1926-ban megrepedt, ezért újraöntötték; felirata alapján 1719-ben készült Bécsben. Az új négyezeti torony tetején a félholdra állított kereszt utal a kereszténység győzelmére. A kupola alatt állt a neogótikus Havas Boldogasszony oltár; később két oldalt kiegészítették a Szent Józsefnek és a Szent Annának szentelt oltárokkal; ezeket a 20. században eltávolítottak. Az oltárok tiroli mesterek alkotásai voltak. 1976-ban a főoltár helyén a mai fehérmárvány oltárt helyezték el. Az oldalfalakat az ablakok szintjéig és az egykori vörös padlózatot szintén fehér márvánnyal rakták ki, az ablakokat pedig szenteket ábrázoló vitrázsokkal díszítették.
A templom mellett található a szabadtéri imahely, ahol az ünnepekkor végzik az istentiszteletet, és a barlang Lurdes-i Mária szobrával.

Forrás:
tekije.com (ism. szerző)
Csorba Béla: Tekiai búcsújárók (1997)(http://www.bucsujaras.hu/tekia/)
Adatlapot készítette:
herakhleia
Adatfelvétel ideje:
2014-04-19 20:32:47
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.