Evangélikus templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 11,621'

Hosszúság (lon):

E 24° 57,664'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A település központjában

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Szászkézd (Keisd, Saschiz) a XI. században székely település. 1161–1241 között települnek ide szászok. 1308–1310 között Kizd néven írják az oklevelek. 1345-ben Kezd, Kyzdy, 1459-ben Zaazkezd, 1460-ban Zazkizd formában fordul elő.

Az első templomát bizonyító adat 1309-ből ismeretes, amikor György kézdi plébánost említik. Ugyanekkor már dékánság székhelye, mert Berthold kézdi dékán a Benedek erdélyi püspök megválasztásának körülményeit kivizsgáló perben szerepel. 1389-ben György a plébános. 1353-ban az apoldi plébános, Péter kézdi dékán. 1422-ben Péter Nicolaus a plébános, akinek V. Márton pápa teljes búcsút engedélyez. 1448-ban a kézdi plébános név nélkül szerepel. 1455-ben Bertalan presbiter, Georgius Zaz de Enyed a kézdi plébánia javadalma mellett más javadalmak elnyerését kéri a pápától. 1439-ben Bolognában tanul, 1448-ban Páduában. Ekkor már gyulafehérvári kanonok.

A felsorolt adatok a mai templom elődjével kapcsolatosak; amely háromhajós bazilika volt. Egykori pillérfőiből kettőt megőrzött. Ezek nagysága, formája, spiráldíszítése a nagydisznódi templom nyugati kapuján látható oszlopfőkkel azonos, s így kormeghatározó: keletkezése a XIII. század elejére, vagyis az itteni szász telepítés kezdetére esik.
A település már a szász telepítés előtt a Kézd nevét viselte, és a mai kézdi székelyek előbbi települési helye volt, s a szászok tőlük vették át ezt a nevet. Az is feltételezhető, hogy még a szász telepítés előtt, a XII. században volt már temploma, amint az Szászfehéregyház esetében is bebizonyosodott. 1100–1120 között épült temploma. Az első templomot kórházzá alakították. 1858-ban még faltöredékei voltak és kör alakú csonkatorony részek.

Mai temploma építésének idejét pontosan ismerjük: 1493–1496. Az építkezés idejéről több segélyengedményről van adat: 1494-ben 50 forint segélyt kapnak a szebeni kerülettől és a kézdi széktől, 1497-ben újra. 1492-ben a templomépítés idejére a lakosok felmentést kapnak a háborús terhek alól. Egy másik oklevél 1493-ban börtönt és vagyonelkobzást helyez kilátásba azok ellen, akik kivonják magukat az építkezés terhei, munkálatai alól. 1503-ban Poldner Johann plébános kérésére felmentést kapnak a katonaság ellátásának terhe alól, amiért vállalják az erődítés munkáját. 1507-ben a Szent Test Társulat kérésére búcsúengedélyt kap a templom. Ebből az adatból azt is megtudjuk, hogy Szent István tiszteletére volt szentelve. 1521-ben és 1525-ben újra segélyt kapnak a szebeni kerülettől 15 és 16 forint értékben. Ekkorra jutnak el a befejezéshez, sőt ebben az időben már az erődítési védemelet építése is elkezdődik, illetve az egész építkezés szem előtt tartja a védelem biztosítását.

Egyetlen hajója hosszabbított szentélyben folytatódik úgy, hogy egybe épített tetőzete és védelmi árkádjai által egységes épülettömböt mutat, amelynek magasságára a sekrestyét is felemelték toronyszerűen.
Hajóját gótikus bordázat díszítette, melynek bordái 10 oszlopra futottak. Ezek gyámkövein más-más faragás volt. Az oszlopokból csak kettő maradt meg. A záróköveket címerpajzsok díszítették, melyekből csak a szentély záródásánál levők őrződtek meg.

1878–1879-ben a szentély boltozatát egyszerű dongaboltozattal váltották fel, a hajó új gyámköveken új bordázott boltozatot kapott. Szentségfülkéjének szép faragott kőbordái, tornyocskái magasan kiemelkednek, valósággal koronázzák az egykori szentségházat. Néhány ablak megőrizte késő gótikus faragott mérműveit. Kapui csúcsívesek.
A szentély külső falán csonka felirat maradt fenn: „Ihesus Vrist ? 1496?” Különálló hatalmas tornya 1677-ben kapja mai formáját, amikor az eredeti bástyatoronyra még két emeletet húznak és a segesvári toronnyal versenyezni kívánó toronysisakkal látják el.
A templomot és tornyot egykor várfal is védte, de abból csak kevés maradt fenn. A XIX. században bontották le.

A leírás forrása: www.varak.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2014-04-18 11:28:07