Fráter (premontrei) -kúria
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 23,310'
Hosszúság (lon):
E 22° 9,608'
Védettség van?
nem
Típus:
Kúria, udvarház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település latin neve:
Cím:
Asszonyvására
Egyéb adat:
A település nyugati harmadában, a falu fő utcája és az alsó, észak-déli irányú utca közti telken
Rövid leírás:
A kora Árpád-korban a Cserhát nyugati peremétől Szentjobbig terjedő királynéi birtok e faluját a 12. századtól a Váradhegyfoki Premontrei Konvent birtokaként említik. A Fráter-család, amelynek a hagyomány szerint már a 13. században volt itt egy udvarháza, 1582-ben, Báthori István fejedelem adományaként jutott a faluhoz. Az első kúriát, amely egyben a ma álló épület legkorábbi magját is képezi, Fráter I. Pál fia, I. István építtette 1600-ban. Az korábban magtárként használt, majd évtizedek óta üresen álló épület belső tere jelenleg 12 teremből áll. A kúriákra jellemző nagy terem ma is megvan két oldalon elhelyezett lakó és más rendeltetésű szobákkal. A kétemeletes épület eredeti kéményei már hiányoznak, a kályhamélyedések és a nyugati rész bolthajtásos, szabad kéményes konyhája azonban ma is áll. A francia tetővel fedett épület árkádos kocsifelhajtóját vájatos-fejezetes pilaszterekkel tagolt barokk oromfal díszíti. A 11 tengelyes főhomlokzat ablakai eredetileg barokkos keretezésűek lehettek.
A kúriát egykor park vette körül, széles kapujának téglából rakott oszlopai még megvannak.
Az épület nyugati szárnya alatti pince és a fölötte lévő, eredetileg pitvarból, konyhából, valamint kis- és nagyszobából álló földszinti rész képezte a kastély eredeti, 17. századi magját. Ezt az épület falazásához használt F I (Fráter István) monogramos téglák is jelzik. Az épületet még a 17. század folyamán két szintesre bővítették, végleges arculata azonban a 18. század közepére alakulhatott ki. A kúria Fráter Pál adománya révén került a premontrei prépostság tulajdonába. A rendi adminisztráció a belső térben kancelláriát, ebédlőt, valamint vendég- és cselédszobákat alakítottak ki. Az 20. század közepétől az épületet a helyi termelőszövetkezet használta. A premontrei rend tulajdonjogának visszaállítása óta romosodik.
Kordics Imre, Bihar megyei Fráter-kúriák. In: A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról (Szerk. Dukrét Géza), Nagyvárad, 2003. 240-251.
A kép forrása: www.kastelyerdelyben.ro
A kúriát egykor park vette körül, széles kapujának téglából rakott oszlopai még megvannak.
Az épület nyugati szárnya alatti pince és a fölötte lévő, eredetileg pitvarból, konyhából, valamint kis- és nagyszobából álló földszinti rész képezte a kastély eredeti, 17. századi magját. Ezt az épület falazásához használt F I (Fráter István) monogramos téglák is jelzik. Az épületet még a 17. század folyamán két szintesre bővítették, végleges arculata azonban a 18. század közepére alakulhatott ki. A kúria Fráter Pál adománya révén került a premontrei prépostság tulajdonába. A rendi adminisztráció a belső térben kancelláriát, ebédlőt, valamint vendég- és cselédszobákat alakítottak ki. Az 20. század közepétől az épületet a helyi termelőszövetkezet használta. A premontrei rend tulajdonjogának visszaállítása óta romosodik.
Kordics Imre, Bihar megyei Fráter-kúriák. In: A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról (Szerk. Dukrét Géza), Nagyvárad, 2003. 240-251.
A kép forrása: www.kastelyerdelyben.ro
Adatlapot készítette:
schlosser
Adatfelvétel ideje:
2013-02-19 17:47:46
Közeli objektumok
Római katolikus templom és plébánia (0.426 km)
Református templom (0.484 km)
Református templom (2.899 km)
Református templom (4.276 km)
Lakóház (4.914 km)
Szentháromság plébániatemplom (4.924 km)
Református templom (4.939 km)
Szent Anna plébániatemplom (5.057 km)
Református templom (5.302 km)
Szent Kereszt templom (5.538 km)