Fráter (premontrei) -kúria

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 23,310'

Hosszúság (lon):

E 22° 9,608'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Kúria, udvarház

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Asszonyvására

Egyéb adat:

A település nyugati harmadában, a falu fő utcája és az alsó, észak-déli irányú utca közti telken

Rövid leírás:

A kora Árpád-korban a Cserhát nyugati peremétől Szentjobbig terjedő királynéi birtok e faluját a 12. századtól a Váradhegyfoki Premontrei Konvent birtokaként említik. A Fráter-család, amelynek a hagyomány szerint már a 13. században volt itt egy udvarháza, 1582-ben, Báthori István fejedelem adományaként jutott a faluhoz. Az első kúriát, amely egyben a ma álló épület legkorábbi magját is képezi, Fráter I. Pál fia, I. István építtette 1600-ban. Az korábban magtárként használt, majd évtizedek óta üresen álló épület belső tere jelenleg 12 teremből áll. A kúriákra jellemző nagy terem ma is megvan két oldalon elhelyezett lakó és más rendeltetésű szobákkal. A kétemeletes épület eredeti kéményei már hiányoznak, a kályhamélyedések és a nyugati rész bolthajtásos, szabad kéményes konyhája azonban ma is áll. A francia tetővel fedett épület árkádos kocsifelhajtóját vájatos-fejezetes pilaszterekkel tagolt barokk oromfal díszíti. A 11 tengelyes főhomlokzat ablakai eredetileg barokkos keretezésűek lehettek.
A kúriát egykor park vette körül, széles kapujának téglából rakott oszlopai még megvannak.
Az épület nyugati szárnya alatti pince és a fölötte lévő, eredetileg pitvarból, konyhából, valamint kis- és nagyszobából álló földszinti rész képezte a kastély eredeti, 17. századi magját. Ezt az épület falazásához használt F I (Fráter István) monogramos téglák is jelzik. Az épületet még a 17. század folyamán két szintesre bővítették, végleges arculata azonban a 18. század közepére alakulhatott ki. A kúria Fráter Pál adománya révén került a premontrei prépostság tulajdonába. A rendi adminisztráció a belső térben kancelláriát, ebédlőt, valamint vendég- és cselédszobákat alakítottak ki. Az 20. század közepétől az épületet a helyi termelőszövetkezet használta. A premontrei rend tulajdonjogának visszaállítása óta romosodik.

Kordics Imre, Bihar megyei Fráter-kúriák. In: A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról (Szerk. Dukrét Géza), Nagyvárad, 2003. 240-251.

A kép forrása: www.kastelyerdelyben.ro

Adatlapot készítette:

schlosser

Adatfelvétel ideje:

2013-02-19 17:47:46