Kornis-várkastély
A képek forrása: www.varak.hu
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 7,114'
Hosszúság (lon):
E 23° 55,262'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A település központi részén lévő dombon
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A település feletti dombon álló Kornis-várkastély kiterjedt méretével és változatos épületeivel a maga idejében az egyik kívül-belül legszebb, legérdekesebb erdélyi épületegyüttes volt. A vár korábbi időszakáról nemigen állnak rendelkezésre dokumentumok, de tény, hogy 1573-ban, mikor Keresztúri Kristóf Báthori István erdélyi fejedelemtől adományként kapta, már jelentős erődítmény volt. A bejárat feletti C. K. kezdőbetűk és az 1593-as évszám a Keresztúri által épített reneszánsz kastély elkészültét hirdetik. 1602-ben Kornis Boldizsár beházasodása révén a Kornisok birtokába ment át a vár.
Az ezt követő időkben jelentős építkezések, bővítési munkálatok kezdődtek, miközben a főúri család az igényeinek megfelelő belső díszítésre is figyelmet fordított. A 17. században a nagyterem festett deszkamennyezettel gazdagodott, Molnár Albert 1673-as tevékenysége nyomán pedig az emeletre vivő lépcsősor kapott faragott, szép faoszlopokat. Kornis Zsigmond kormányzó idejéből való a négyszög alaprajzú kaputorony felépítése (1720), mely előtt - két oldalról - kőből faragott egyszarvú (unikornis) pár őrizte a bevezető utat. A várról 1696-ból és 1784-ből való leírások meglehetősen részletesen mutatják be az erősség ingó és ingatlan javait.
Jókai Mór erdélyi körútja alkalmával 1877-ben Szentbenedeken is megfordult, s talán megsejtette a várkastély 20. századi tragédiáját mikor így írt: \"Valami csendes, búskomor hangulat uralkodik az emlékezetes lakon, mely harmadfél századon át annyi magas drámának volt színhelye…\". A II. világháború idején erősen megrongálódott, értékeitől megfosztott kastélyt egészen 1948-ig, az államosításig lakták. Bár a sérült kaputornyot helyrehozták és néhány falszakaszt a háború óta kijavítottak, a már huzamosabb ideje felhagyott helyreállítási munkálatok miatt az épületegyüttes folyamatosan pusztul.
Forrás: Karczag Ákos/várak.hu
Az ezt követő időkben jelentős építkezések, bővítési munkálatok kezdődtek, miközben a főúri család az igényeinek megfelelő belső díszítésre is figyelmet fordított. A 17. században a nagyterem festett deszkamennyezettel gazdagodott, Molnár Albert 1673-as tevékenysége nyomán pedig az emeletre vivő lépcsősor kapott faragott, szép faoszlopokat. Kornis Zsigmond kormányzó idejéből való a négyszög alaprajzú kaputorony felépítése (1720), mely előtt - két oldalról - kőből faragott egyszarvú (unikornis) pár őrizte a bevezető utat. A várról 1696-ból és 1784-ből való leírások meglehetősen részletesen mutatják be az erősség ingó és ingatlan javait.
Jókai Mór erdélyi körútja alkalmával 1877-ben Szentbenedeken is megfordult, s talán megsejtette a várkastély 20. századi tragédiáját mikor így írt: \"Valami csendes, búskomor hangulat uralkodik az emlékezetes lakon, mely harmadfél századon át annyi magas drámának volt színhelye…\". A II. világháború idején erősen megrongálódott, értékeitől megfosztott kastélyt egészen 1948-ig, az államosításig lakták. Bár a sérült kaputornyot helyrehozták és néhány falszakaszt a háború óta kijavítottak, a már huzamosabb ideje felhagyott helyreállítási munkálatok miatt az épületegyüttes folyamatosan pusztul.
Forrás: Karczag Ákos/várak.hu
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-08-19 14:24:21
Közeli objektumok
Dés I. és II. vízierőmű (0.948 km)
Református templom (4.507 km)
Mária megkoronázása plébániatemplom (4.599 km)
Református templom (4.630 km)
Désaknai vár (4.637 km)
Óvár (4.862 km)
Kozárvár (5.433 km)
Teleki-kúria (5.487 km)
Református templom (6.203 km)
Református templom (7.271 km)

