Községháza

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 39,547'

Hosszúság (lon):

E 20° 21,862'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Fő tér (ma: Námestie 1. mája) 167.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az Árpád-kori eredetű Csetnek története a kezdetektől egybefonódott a bányászattal és a fémfeldolgozó iparral. Német hospesei szorgalmának hála hamar a mezővárosi fejlődés útjára lépett, több középkori templommal és egy, a belváros peremén emelt várral is jellemezhető gazdagsága.

A városba a korai újkorban számos nemes család is beköltözött és részt vállalt a bányászatban és az erre épülő vasiparban, kereskedelemben. E családok több, szinte palotaszerű városi házat is emeltek a reprezentatív fő téren. Ugyancsak ezen az ellipszis formájú, középkori eredetű téren állnak a legfontosabb középületek is.

Ilyen például a községháza, melynek két ablaktengelyes, enyhén kiugró középrizalitos homlokfala nyugati orientációjú. Több ízben renoválták, alakították, bővítették, torzulást azonban csak az utolsó modernizálás alkalmával szenvedett. Eredetét tekintve barokk kori, de a 18. század utolsó harmadában átépült, s északi, udvari szárnyát hozzáépítéssel kiszélesítették. Homlokfalán az emeleti párkány magasságáig rovátkolt faldíszítés (rusztikázás) látható. Bejárati folyosója lunettás dongaboltozattal fedett. Homlokfalának emeleti része gazdagon díszített. Ugyanezek a díszítő motívumok Csetneken kívül csak Rozsnyón és a sajógömöri Szent-Ivány-kastélyon találhatók. Ezek a motívumok egyértelműen késő reneszánsz, illetve barokk eredetűek, azt bizonyítják, hogy a feltételezett rozsnyói mester ihletetten merített az előző stílusok díszítőanyagából. A helyiségek lefedése különböző. A földszinten keresztboltozat, az emeleten teknőboltozat növénymotívumos stukkódísszel, a hozzáépített részben pedig porosz boltozat van.

A leírás Erdélyi Géza: Gömör vármegye klasszicista építészete. (Madách-Posonium, 1996.) műve nyomán készült.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-04-08 13:08:24