Kubinyi-ház

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 19,760'

Hosszúság (lon):

E 19° 40,035'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Lakóépület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

ul. Tomáša Garrigue Masaryka utca 11.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Losonc főutcájának (mai nevén T. G. Masaryk utca) északkeleti részén, a 11. házszámmal álló, egyemeletes épület, amit a helyiek sokáig „átjáróháznak“ neveztek, 1993 óta az Arany utca nevű üzletsor bejáratát képezi. A tágas, boltíves kapubejáró, a teknőboltozatos földszinti helyiségek az épület régi dicsőségét sejtetik, de semmi sem utal arra, hogy a 19. században nevezetes tulajdonosai, nem kevésbé neves vendégei – Vörösmarty Mihály, Egressy Gábor, Madách Imre, Görgei Artúr – voltak ennek a régi polgárháznak. 1844 februárjában Madách Imre itt találkozott, és táncolt először majdani feleségével, Fráter Erzsivel.

A szomszédos Videfalván született, de az 1840-es években Losoncon élt, jeles közéleti személyiség, természettudós, Kubinyi Ferenc 1796-1874, és felesége, Losonczi Gyürky Franciska háza a város és a megye társas életének központja, jótékony célú előadásokat, rendezvények színhelye volt a reformkorban.

Nógrád képviselőjeként Kubinyi az 1830-es években a pozsonyi reformországgyűléseken hallatja hangját. Kossuth, Széchenyi, Wesselényi mellett a diéta vezéralakjai közt emlegetik. Rámutat a parasztok sanyarú sorsára, az éhínségre, az iskolaügy hiányosságaira. Szerteágazó közéleti tevékenysége mellett természettudományos kutatómunkát végez főleg a föld- és őslénytan, valamint a régészet terén. 1837-ben felméri és leírja az ipolytarnóci megkövesedett fát, aminek egy darabját losonci házában helyezi el. 1842-ben feleségével együtt támogatja a losonci kisdedóvó alapítását, bőrgyárat kezdeményez, ennek elnöke is lesz. Főszolgabíróként ott van az oktatás színvonalát, a magyar nyelv terjesztését, a nőnevelést elősegíteni hivatott Nógrádi Nemzeti Intézet előkészítő bizottságában. 1848 elején alapító tagja a Magyarhoni Földtani Társulatnak. 1848 márciusában a csesztvei Madách-kúriában összegyűlt nemesek követté választották a népképviseleti országgyűlésbe.

A Kubinyi-ház utolsó nevezetes vendége a magyar honvédsereg főparancsnoka, Görgei Artúr tábornok volt, aki a Losoncon is átvonuló serege élén az 1849. július 18-ról 19-re virradó éjszakát itt töltötte. A július 2-i komáromi csatában kapott, súlyos fejsebe miatt ekkor olyan állapotban volt, hogy egykönnyen meg is halhatott volna Losoncon, és akkor hősként, nem pedig a világosi fegyverletevőként – sőt egyesek szemében "árulóként" vonul be a magyar történelembe.

A műkincsekkel teli Kubinyi házat 1849-ben a várost elfoglaló orosz cári csapatok módszeresen felégették. A bútorokat összetörték, de ekkor pusztult el Kubinyi híres könyvtára, érem-, ásvány-, és kövületgyűjteménye is.

Az újjáépítés után a háznak különböző tulajdonosai voltak, míg végül a városé lett. A szabadságharc bukása után Kubinyi tudományos munkásságot folytatott Pesten. Az 1861-es országgyűlésen Losonc képviselőjeként ismét jelen van, Madách Imrével együtt az alkotmányosság felújítása, a függetlenség mellett száll síkra. Szegényen, magányosan halt meg 1874-ben. Életútját így summázta „Amit tettem, tettem azt édes hazám iránti kötelességből és a honi tudományosság érdekében”. Losonc város tanácsa 1887-ben a Belpiacot Kubinyi-térnek nevezte el.

A leírás és a képek forrása: Csemadok, Felvidéki Értéktár, http://csemadok.sk/felvideki-ertektar/kubiny-ferenc-haza-losoncon/

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2018-01-29 23:17:27