Szilassy-kastély
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 19,531'
Hosszúság (lon):
E 19° 40,361'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Füleki út (Fiľakovská cesta)
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Losoncon a Tugár patak partján, védett platánfák alatt áll a Szilassy kastély a nagymúltú, de évek óta üres műemléképület. A feltárás 17. századi barokk kúriát feltételez az épület földszinti részében. A klasszicista frízzel, falpillérekkel tagolt utcai homlokzat, zsalugáteres ablakaival épen megmaradt. A főbejárat faragott kőkeretes, címeres portáléja idézi az épület fénykorát. A téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyos tetejű klasszicista épület legszebb része a keleti homlokzat középrizalitja, neoklasszicista hozzáépítés a 19. sz. 2. feléből. Emeleti része nyitott terasz, 8 jón oszlopával, a rajtuk nyugvó tetőt lezáró tümpanonnal antik portikuszt idéz
Losonctugár mezővárosban 500 éven át volt jelen a szilasi és pilisi Szilassy család. A 18. sz. végén élt Szilassy Ádám leszármazottai világi és egyházi tisztségeket töltöttek be, a köz érdekében tevékenykedtek. Id. Szilassy József 1755-1835 a Hétszemélyes Tábla bírája, koronaőr, Zemplén és Torna vármegyék főispánja, részt vett a pesti ref. egyház alapításában, 1821-től főgondnoka volt. Ellátta a dunántúli ref. egyházkerület főgondnoki tisztét is. Emellett gondot fordított losonctugári birtokára, kastélyára is. Ő alakította ki a barokk kúriából a ma is álló klasszicista kastélyt, amit fia és unokája bővített. Ifj. Szilassy József 1792-1854 királyi helytartótanácsos, a pesti ref. egyház presbitere, a drégelypalánki egyházmegye főgondnoka. Felügyelője, patrónusa volt Losonc nevezetes református líceumának. A város 1849-es pusztulása után részt vett a templom és iskola újjáépítésében. Fiai közül ketten, Ferenc 1819-1876 és Béla 1839–1908 a losonci ref. egyház főgondnokai voltak. Aladár fia 1847-ben született Budán, de gyerek- és diákéveit az ősi fészekben Losonctugáron töltötte. Ügyvéd, bíró, a főrendiház tagja, pénzügyi osztályvezető, felváltva tartózkodott Losoncon és Pesten, ahol részt vett a Baár-Madas leánynevelő intézet és a Keresztyén Ifjusági Egyesület megalakításában. Munkásságát tiszteletbeli teológiai doktori címmel értékelték. 1924-ben a losonci családi sírkertbe temették fia, az 1912-ben 33 évesen meghalt ifj. dr. Szilassy Aladár, orvos mellé. Ő a cserkészet hazai megalapításával (1910) írta be nevét a magyar kultúrtörténetbe. A Bpesti Ref. Keresztyén Ifjusági Egyesület 1. számú csapatának első parancsnoka volt. Id. Szilassy Aladár Béla fia 1881-1962 a losonci ref. egyház főgondnoka volt 1914-1944-ig. Bár jogász volt, figyelmét birtokai igazgatásának és aktív politizálásnak szentelte. Részt vett a Magyar Nemzeti Párt megszervezésében, 1920-ban ügyvezető alelnöke lett a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának, melynek irodáját 1922-ben a losonci kastélyban rendezték be. 1925-ben és 1929-ben a MNP szenátoraként a magyar kisebbség szószólója volt a prágai parlamentben. A Szlovenszkói és Kárpátaljai Református Egyház Konventjének világi elnöke, a dunáninneni egyházkerület főgondnoka is volt. Részt vett az 1925-ben Losoncon megnyitott Református Theologiai Szeminárium szervezésben, az anyagiak előteremtésében, a intézmény fenntartásában. A csehszlovákiai politikai színtéren utoljára 1937-38-ban mint az Egyesült Magyar Párt szenátora szerepelt. 1938 novembere után a magyar országgyűlés behívott képviselőjeként működött. 1938-40-ben a felvidéki ügyek minisztériumi államtitkára, 1939-44-ben a felvidéki birtokrendezési ügyek kormánybiztosa volt. 1944 végén családjával együtt emigrált. 1948-ban Münchenben alapító elnöke lett a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának. 1950-ben az USA-ban telepedett le, egyik vezetője volt a Magyar Felszabadító Bizottságnak.1962-ben halt meg az Illinois állambeli Pekinben. Vele a család losonci ága kihalt.
A leírás és a fotók forrása: http://csemadok.sk/felvideki-ertektar/a-losonci-szilassy-kastely/
Losonctugár mezővárosban 500 éven át volt jelen a szilasi és pilisi Szilassy család. A 18. sz. végén élt Szilassy Ádám leszármazottai világi és egyházi tisztségeket töltöttek be, a köz érdekében tevékenykedtek. Id. Szilassy József 1755-1835 a Hétszemélyes Tábla bírája, koronaőr, Zemplén és Torna vármegyék főispánja, részt vett a pesti ref. egyház alapításában, 1821-től főgondnoka volt. Ellátta a dunántúli ref. egyházkerület főgondnoki tisztét is. Emellett gondot fordított losonctugári birtokára, kastélyára is. Ő alakította ki a barokk kúriából a ma is álló klasszicista kastélyt, amit fia és unokája bővített. Ifj. Szilassy József 1792-1854 királyi helytartótanácsos, a pesti ref. egyház presbitere, a drégelypalánki egyházmegye főgondnoka. Felügyelője, patrónusa volt Losonc nevezetes református líceumának. A város 1849-es pusztulása után részt vett a templom és iskola újjáépítésében. Fiai közül ketten, Ferenc 1819-1876 és Béla 1839–1908 a losonci ref. egyház főgondnokai voltak. Aladár fia 1847-ben született Budán, de gyerek- és diákéveit az ősi fészekben Losonctugáron töltötte. Ügyvéd, bíró, a főrendiház tagja, pénzügyi osztályvezető, felváltva tartózkodott Losoncon és Pesten, ahol részt vett a Baár-Madas leánynevelő intézet és a Keresztyén Ifjusági Egyesület megalakításában. Munkásságát tiszteletbeli teológiai doktori címmel értékelték. 1924-ben a losonci családi sírkertbe temették fia, az 1912-ben 33 évesen meghalt ifj. dr. Szilassy Aladár, orvos mellé. Ő a cserkészet hazai megalapításával (1910) írta be nevét a magyar kultúrtörténetbe. A Bpesti Ref. Keresztyén Ifjusági Egyesület 1. számú csapatának első parancsnoka volt. Id. Szilassy Aladár Béla fia 1881-1962 a losonci ref. egyház főgondnoka volt 1914-1944-ig. Bár jogász volt, figyelmét birtokai igazgatásának és aktív politizálásnak szentelte. Részt vett a Magyar Nemzeti Párt megszervezésében, 1920-ban ügyvezető alelnöke lett a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának, melynek irodáját 1922-ben a losonci kastélyban rendezték be. 1925-ben és 1929-ben a MNP szenátoraként a magyar kisebbség szószólója volt a prágai parlamentben. A Szlovenszkói és Kárpátaljai Református Egyház Konventjének világi elnöke, a dunáninneni egyházkerület főgondnoka is volt. Részt vett az 1925-ben Losoncon megnyitott Református Theologiai Szeminárium szervezésben, az anyagiak előteremtésében, a intézmény fenntartásában. A csehszlovákiai politikai színtéren utoljára 1937-38-ban mint az Egyesült Magyar Párt szenátora szerepelt. 1938 novembere után a magyar országgyűlés behívott képviselőjeként működött. 1938-40-ben a felvidéki ügyek minisztériumi államtitkára, 1939-44-ben a felvidéki birtokrendezési ügyek kormánybiztosa volt. 1944 végén családjával együtt emigrált. 1948-ban Münchenben alapító elnöke lett a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának. 1950-ben az USA-ban telepedett le, egyik vezetője volt a Magyar Felszabadító Bizottságnak.1962-ben halt meg az Illinois állambeli Pekinben. Vele a család losonci ága kihalt.
A leírás és a fotók forrása: http://csemadok.sk/felvideki-ertektar/a-losonci-szilassy-kastely/
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2018-01-20 10:25:10
Közeli objektumok
Vigadó (0.320 km)
Petőfi Sándor emléktáblája (0.334 km)
Szűz Mária plébániatemplom (0.365 km)
Református templom (0.426 km)
Kármán József emlékoszlopa (0.429 km)
Zsinagóga (0.434 km)
Főgimnázium (0.486 km)
Kubinyi-ház (0.584 km)
Lechner Ödön tervezte villa (0.699 km)
Ráday-kripta (0.759 km)

