Rákóczi-ház
Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 48° 26,448'
Hosszúság (lon):
E 22° 43,198'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Béke sugárút 16.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az épület a Rákóczi család városi rezidenciájaként épült a XVII. sz. közepén. I. Rákóczi György 1633-ban lett a munkácsi vár és uradalom birtokosa, így a kastély építése valószínűleg az ő nevéhez fűződik. A jelenlegi U alaprajzú, egyemeletes épület észak-nyugati szárny volt az eredeti Rákóczi-ház, amelyet a korabeli leírások „Fehér-ház”-nak is neveznek. Az egykori földszintes kastélyt tornác vette körül és egy tágas, melléképületekkel körülépített udvar közepén állt. (Bereg vármegye leírója Lehoczky Tivadar rajzot is közöl az egykori épületről.) A reneszánsz-korabarokk stílusban épült földszintes ház dísze a főhomlokzat tengelyében elhelyezkedő barokk portál. A külső falak fehér színűek voltak, a sarkokon vörös színű sarokarmírozással. A belső terek keresztboltozatosak voltak.
A palota a végső megjelenését és méretét a XVIII. század közepén történt bővítés során nyerte. Az új tulajdonos, gróf Schönborn Ervin végeztette az átalakítást az osztrák Johann Balthazar Neumann tervei alapján. A leírások szerint 1770-ben II. József császár, 1852-ben I. Ferenc József császár és király is megszállt itt.
A kastély homlokzatain reneszánsz ablakok (két eredeti és öt rekonstruált) láthatók. A főhomlokzat tengelyében egy XIX. századi oszlopos, timpanonos kőből faragott reprezentatív kapu áll. A kaputól balra, az első emelet két ablaka között díszes keretezésű Rákóczi emléktábla áll az alábbi felirattal: „II. Rákóczi Ferenc vezérlő Fejedelem dicső emlékének! Ki bujdosása kétszázados évfordulóján emelte Munkács város közössége. 1711-1911. Eszményképe maradsz Rákóczi a honszeretetnek, Szellemed él köztünk és védi e drága hazát. Ős hajlékod előtt kegyelettel jár a magyar nép. Munkács béke ölén nagy neved áldva virul.”
A kastély ma a Munkácsi Képzőművészeti Iskolának ad otthont.
A palota a végső megjelenését és méretét a XVIII. század közepén történt bővítés során nyerte. Az új tulajdonos, gróf Schönborn Ervin végeztette az átalakítást az osztrák Johann Balthazar Neumann tervei alapján. A leírások szerint 1770-ben II. József császár, 1852-ben I. Ferenc József császár és király is megszállt itt.
A kastély homlokzatain reneszánsz ablakok (két eredeti és öt rekonstruált) láthatók. A főhomlokzat tengelyében egy XIX. századi oszlopos, timpanonos kőből faragott reprezentatív kapu áll. A kaputól balra, az első emelet két ablaka között díszes keretezésű Rákóczi emléktábla áll az alábbi felirattal: „II. Rákóczi Ferenc vezérlő Fejedelem dicső emlékének! Ki bujdosása kétszázados évfordulóján emelte Munkács város közössége. 1711-1911. Eszményképe maradsz Rákóczi a honszeretetnek, Szellemed él köztünk és védi e drága hazát. Ős hajlékod előtt kegyelettel jár a magyar nép. Munkács béke ölén nagy neved áldva virul.”
A kastély ma a Munkácsi Képzőművészeti Iskolának ad otthont.
Adatlapot készítette:
Janotti Judit
Adatfelvétel ideje:
2011-10-23 18:56:15
Állapotjelentések
2013.06.21 09:38 Lacipap állapot: 5 - koordináta: N 48° 26,431' E 22° 43,337' - egyéb
Téves.
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Szent Márton római katolikus székesegyház (0.016 km)
Szent Márton kápolna (0.024 km)
Református templom (0.148 km)
Egykori városháza (0.252 km)
Munkácsy Mihály emléktáblája (0.284 km)
Bazilita kolostor (1.828 km)
Millenniumi honfoglalás-emlékmű (2.717 km)
Munkácsi vár (2.740 km)

