Ország:

Ukrajna

Szélesség (lat):

N 48° 26,424'

Hosszúság (lon):

E 22° 43,344'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Mír utca

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Munkács városát a Latorca folyó osztja két részre, mely a Munkácsi latin szertartású Egyházmegye székhelye. A római katolikus templom még a 14. században épült, Szent Márton tiszteletére szentelték. A templom valószínűleg már akkor megvolt, amikor Erzsébet királyné 1376-ban Beregszászon kelt levelében megengedte, hogy Munkács Szent Márton képét vésse a pecsétjére. Erzsébet királyné gyakran imádkozott itt.

A 14. század hetvenes éveiben a templomot átalakították, majd a Hunyadiak korában felújították. A reformáció idején Munkács polgárai közül sokan elfogadták az új hitet és birtokba vették a templomot. Báthory Zsófia 1660-ban visszaadta a katolikusoknak a templomot, a paplakot és az iskolát.

1686-ban, miközben Zrínyi Ilona a várat védte, Caprara, a császári sereg vezére felperzseltette a várost és a templomot. 1725-re a katolikusok nagyjából rendbe hozták a leégett építményt. 1746-ban alapos átalakításokat hajtottak végre rajta. 1800-ban Schönborn Ervin gróf oltárt építtetett a templomnak. A mostani oltárkép elkészülte is neki köszönhető. Ez lóháton ábrázolja Szent Mártont, amint köpenyének felét a koldusnak nyújtja, akiről aztán Márton álmában megtudja, hogy valójában nem koldus volt, hanem maga Krisztus. A képet Bécsben festették.

A 19. század végére a templomhajó olyan állapotba került, hogy le kellett bontani. Csak a szentély maradt meg a régi templomból, melyet kápolnává alakítottak. 1896-ban Schönborn gróf kezdeményezésére határozták el az új templom felépítését. A grófi család jelentős mértékben járult hozzá ennek finanszírozásához, a teljes összeg felét biztosította. Az új templomot Czigler Győző tervei alapján 1905-ben Wagner Márton jászapáti építőmester építette fel, a régitől eltérő tájolással, eklektikus stílusban. Az új templom alapfalait 1904. augusztus 7-én áldották meg, a már felépült templomot pedig 1905. szeptember 24-én szentelték fel nagy ünnepélyességgel. 1945 után a templom felújításra szorult, erre azonban, hosszas huzavona után, csak 1967-ben sikerült engedélyt szerezni. A székesegyház szépítése és részleges felújítása ma is tart. Új kerítés épült a lebontott helyébe, a visszakapott kápolnát helyreállították. Sikeresen restaurálták a főoltár Szent Márton képét is. A templom építésének centenáriumára újabb külső felújítást kezdett az egyházmegye 2004-ben, amely sajnos még nem fejeződött be.

A templom 2002. március 27-én lett az újonnan alapított Munkácsi Egyházmegye székesegyháza. Orgonáját 1913-ban a budapesti Rieger Testvérek építették. A bejáratnál található a bezárt és megrongált zsófiafalvi templom oltárképe, Madarász Viktor festménye. A képen Szent István király látható, amint felajánlja a koronát Szűz Máriának, ill. általa a gondviselő Isten kezébe.

A leírás forrása: Kárpátalja. Római katolikus templomok. Szerk.: Pápai Zsuzsanna, Munkács, 2003.

Adatlapot készítette:

Janotti Judit

Adatfelvétel ideje:

2011-10-06 21:05:55