Volt evangélikus templomerőd

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 0,232'

Hosszúság (lon):

E 24° 18,947'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

BN-II-a-A-01725

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Főút, 18/A. szám - A falu főutcájának közepe táján, annak nyugati oldala fölé emelkedő dombon.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Vermesre a szász telepesek az Árpád-kor végén érkeztek. A falut írott forrás először a 14. században említi. Ma álló temploma a későgótikus erdélyi szász erődtemplomok tipikus példája.

Az egyhajós, keletelt tengelyű, nyeregtetős, ma cseréppel fedett, poligonális szentélyzáródású, támpillérekkel erősített, csúcsíves ablakok sorával rendelkező, ma álló templom feltehetőleg a 15. század végén készülhetett el - torony nélkül. Szószéke 1497-ből való. Tőle keletre, mintegy 10 méterre, különálló, két kőből és egy fából épült szinttel rendelkező harangtorony épült, melyről 16. századi az első adat. A templom és a torony reneszánsz kapuzatai az 1570-es évekből valók. Az épületcsoportot 1579-ben védőfallal vették körül, melynek ma már csak csekély romjai láthatóak. A falu a 16. században protestáns hitre tért át és tovább használta templomát. A Basta-féle hadjárat idején a falu elnéptelenedett, csak a 17-18. század fordulóján indult újra az élet Vermesen, immár román és szász vegyes lakossággal.

A fokozatosan megerősödő szász lakosok 1775-ben radikálisan átalakították a templom belsejét: a hajó eredeti, gótikus boltozatát csehsüvegboltozatra cserélték és stukkókkal gazdagon díszített, rokokó belsőt alakítottak ki. Ez erős kontrasztban áll az épület külsejének, ill. változatlanul hagyott, gótikus bordás szentélyének középkorias képével.

1871-ben újrafedték a templomot, ekkor készültek a bejáratok előtti, kis portikuszok, illetve a templomban az északi és nyugati karzat.

A 2. világháború végén - több szomszédos településhez hasonlóan - a falu lakosságának többségét adó vermesi szászok elmenekültek Németországba, templomuk használati jogát pedig a (román) ortodox egyházra hagyták. Ezek az 1970-es években teljesen kisajátították a templomot, de annak karbantartását, felújítását teljesen elhanyagolták, végül használatával felhagytak. Így ma az épület használaton kívül, bútorzatától megfosztva, életveszélyesen omladozó állapotban van. Az elhagyatott templom kő szószékét - amely Erdély egyik legkorábbi, keltezett kő szószéke - 1993-ban a kolozsvári tóközi református templomba helyezték át.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-11-24 16:32:22

Az adatlap forrása: