Megújulásunk támogatója:  

Volt evangélikus templomerőd

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 0,232'
Hosszúság (lon):
E 24° 18,947'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BN-II-a-A-01725
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Főút, 18/A. szám - A falu főutcájának közepe táján, annak nyugati oldala fölé emelkedő dombon.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Vermesre a szász telepesek az Árpád-kor végén érkeztek. A falut írott forrás először a 14. században említi. Ma álló temploma a későgótikus erdélyi szász erődtemplomok tipikus példája.

Az egyhajós, keletelt tengelyű, nyeregtetős, ma cseréppel fedett, poligonális szentélyzáródású, támpillérekkel erősített, csúcsíves ablakok sorával rendelkező, ma álló templom feltehetőleg a 15. század végén készülhetett el - torony nélkül. Szószéke 1497-ből való. Tőle keletre, mintegy 10 méterre, különálló, két kőből és egy fából épült szinttel rendelkező harangtorony épült, melyről 16. századi az első adat. A templom és a torony reneszánsz kapuzatai az 1570-es évekből valók. Az épületcsoportot 1579-ben védőfallal vették körül, melynek ma már csak csekély romjai láthatóak. A falu a 16. században protestáns hitre tért át és tovább használta templomát. A Basta-féle hadjárat idején a falu elnéptelenedett, csak a 17-18. század fordulóján indult újra az élet Vermesen, immár román és szász vegyes lakossággal.

A fokozatosan megerősödő szász lakosok 1775-ben radikálisan átalakították a templom belsejét: a hajó eredeti, gótikus boltozatát csehsüvegboltozatra cserélték és stukkókkal gazdagon díszített, rokokó belsőt alakítottak ki. Ez erős kontrasztban áll az épület külsejének, ill. változatlanul hagyott, gótikus bordás szentélyének középkorias képével.

1871-ben újrafedték a templomot, ekkor készültek a bejáratok előtti, kis portikuszok, illetve a templomban az északi és nyugati karzat.

A 2. világháború végén - több szomszédos településhez hasonlóan - a falu lakosságának többségét adó vermesi szászok elmenekültek Németországba, templomuk használati jogát pedig a (román) ortodox egyházra hagyták. Ezek az 1970-es években teljesen kisajátították a templomot, de annak karbantartását, felújítását teljesen elhanyagolták, végül használatával felhagytak. Így ma az épület használaton kívül, bútorzatától megfosztva, életveszélyesen omladozó állapotban van. Az elhagyatott templom kő szószékét - amely Erdély egyik legkorábbi, keltezett kő szószéke - 1993-ban a kolozsvári tóközi református templomba helyezték át.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-11-24 16:32:22
Az adatlap forrása:
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.