Református templom
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 4,216'
Hosszúság (lon):
E 24° 19,895'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BN-II-m-A-01720
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Cegőtelke 20.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A középkori eredetű faluról az első hiteles írott adat a 14. századból származik. Szászcegőnek is hívták, ami német és magyar vegyes lakosságára utal. A település közepén, szép, gondozott kert és gyümölcsös közepén emelkedő, középkori (15-16. századi) eredetű templomáról írás csak a 17. századból ismert. Ekkor már protestáns kézen volt: előbb lutheránusként, később reformátusként említik de az sincs kizárva, hogy egy ideig a két felekezet közösen használta az épületet.
A keletelt tengelyű, nyereg tetős templomhoz kissé keskenyebb, poligonális záródású szentély csatlakozik. Egykor különálló harangtornya volt, három haranggal. E harangláb 1830-ban és 1874-ben is leégett. A ma álló, eklektikus vakolatdíszekkel ellátott kőtornyot 1878-ban építették, igazán szokatlan helyre: a szentélyhez csatlakozik kelet felől.
A templom középkori magja - a látható faragványok alapján - a 16. század legelején épülhetett, kissé provinciális stílusban. Főbejárata - amely előtt ma egy modern portikusz áll - szemöldökgyámos gótikus kőkeretes kapuval nyílik a déli homlokzaton. Megmaradt a hajó és a szentély több gótikus kőkeretes ablaka is. A hajó síkmennyezetes. Ma a szentélynek is síkmennyezete van, de az egykori gótikus boltozat bordaindításai még in situ megtalálhatóak. A templomban is több középkori részletet találhatunk meg, így a diadalívet, a szentségtartó fülkéket, ill. a szentélyhez egykor észak felől csatlakozó sekrestye kőkeretes ajtókeretét.
A keletelt tengelyű, nyereg tetős templomhoz kissé keskenyebb, poligonális záródású szentély csatlakozik. Egykor különálló harangtornya volt, három haranggal. E harangláb 1830-ban és 1874-ben is leégett. A ma álló, eklektikus vakolatdíszekkel ellátott kőtornyot 1878-ban építették, igazán szokatlan helyre: a szentélyhez csatlakozik kelet felől.
A templom középkori magja - a látható faragványok alapján - a 16. század legelején épülhetett, kissé provinciális stílusban. Főbejárata - amely előtt ma egy modern portikusz áll - szemöldökgyámos gótikus kőkeretes kapuval nyílik a déli homlokzaton. Megmaradt a hajó és a szentély több gótikus kőkeretes ablaka is. A hajó síkmennyezetes. Ma a szentélynek is síkmennyezete van, de az egykori gótikus boltozat bordaindításai még in situ megtalálhatóak. A templomban is több középkori részletet találhatunk meg, így a diadalívet, a szentségtartó fülkéket, ill. a szentélyhez egykor észak felől csatlakozó sekrestye kőkeretes ajtókeretét.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-05-12 17:48:00
Az adatlap forrása:
Közeli objektumok
Evangélikus templom (2.358 km)
A Bethlen család barlangsírja (2.363 km)
Bethlen-kastély (2.383 km)
Ortodox (volt evangélikus) templom (2.413 km)
Árokalja vára (3.367 km)
Sajósárvár vára (3.872 km)
Egykori evangélikus, mai ortodox templom (5.132 km)
Szent László vára (5.366 km)
Evangélikus erődtemplom (5.455 km)
Evangélikus templom (7.470 km)