Volt pálos kolostor

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 14,886'

Hosszúság (lon):

E 17° 3,853'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom és kolostor, rendház

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu keleti szélén, az Április 4. tér (Námestie 4. aprila) keleti végén, a templomtól északra és nyugatra

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A kolostor története egybefonódik a Mária-völgyi zarándokhely történetével. Erről az első hiteles írott adat 1377-ből maradt fenn. Ekkor Nagy Lajos magyar király látogatott ide, megszemlélendő az itteni, csodatévő hírében álló forrást és Szűz Mária-szobrot. Ő rendelte el, hogy a mariazelli templom mintájára itt templomot és kolostort építsenek. A búcsújáró hely gondozását a király a pálos rendre bízta, nekik ajándékozva az egész, odáig lakatlan völgyet.

A gótikus kolostort 1593-ban bővítették. Keresztély Ágost szász herceg, esztergomi érsek nyári rezidenciát épített ki itt.

A pálos rend történetében is igen jelentős szerepet játszott az itteni kolostor. A 16. század közepén, az ország közepének török kézre kerülésekor a pálosok központjának számító Budaszentlőrincről ide, a biztonságos országrészbe menekítették a pálos értékeket, okleveleket és a rendfőnök innen irányította a megmaradt országrész pálos életét. Később, a török kiűzése után, a 18. század közepéig a pálos rendtartomány perjelje székelt itt.

A templomot és kolostort, híressége tetőfokán évente sok tízezer ember látogatta meg, köztük több európai király, császár és jelentős nemesember. II. József császár 1786-ban - több más szerzetesrenddel együtt - a pálosokat is feloszlatta, így a templom egy ideig egyházmegyés plébániatemplomként működött.

Később az épületegyüttest a csehországi származású Schwarzenberg herceg vette meg és vadászkastéllyá alakította át.

1927. óta -megszakításokkal - a Gecsemáni Vigasztaló Testvérek nevű szerzetesrend gondozza a zarándokhelyet és az épületeket.

A templomhoz észak felől kapcsolódik a téglalap alakú udvart körbezáró, két szintes, nyeregtetős kolostorszárny. Ennek ma a keleti és északi szárnya áll. Az egykori nyugati szárny átépítésével épült fel a Schwarzenbergek 3 szintes, a templomtól és a régebbi kolostortól különálló, klasszicista kastélya. A kolostor ma a szerzetesek kezén lelkigyakorlatos házként működik.

Máriavölgy máig a Kárpát-medence egyik leglátogatottabb zarándokhelye, évről évre hatalmas tömegek látogatják meg templomát és a hozzá kapcsolódó kápolnákat és a völgyben feljebb feltörő, csodatévő forrást. A szépen felújított épületekben - az országban egyik legkulturáltabb - három nyelvű feliratozás (a hely történelméhez, egykori lakosságához igazodva: szlovák, német, magyar) segíti az eligazodást.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-08-25 16:03:07