Vasúti felüljáró
Forrás: Google Earth
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 12,212'
Hosszúság (lon):
E 17° 1,202'
Védettség van?
nem
Típus:
Híd
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A településtől északra, külterületen, az Agátová utca közepénél
Egyéb adat:
Pozsonyhidegkút ma közigazgatásilag Pozsony város része.
Rövid leírás:
A Felvidék és a korabeli magyar főváros, Pozsony ipari és kereskedelmi fejlődésének egyik fontos ütőere a vasúthálózatba való bekapcsolódása volt, melyre az 1840-es években került sor.
A magyar országgyűlés 1836-ban határozta el a Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő vasútvonal megépítését. A vonalat a Magyar Középponti Vasúttársaság 1844-ben kezdte építeni és ezen a Pozsony-Marchegg közti szakaszon 1848. augusztusában indulhatott meg a forgalom. A tervek szerint számos hídra és felüljáróra volt szükség a különféle vízfolyások, völgyek és utak áthidalására. E hidak jelentős része máig megmaradt, igaz, némelyiket az elmúlt másfél évszázad alatt megerősítették, vagy kiszélesítették. A hidak jellegzetessége, hogy nyílásaikat több soros tégla boltívekkel oldották meg, míg falazatuk terméskőből - tört kőből, vagy olykor kváderből - készült.
E hidak egyike a fővárostól északnyugatra fekvő Pozsonyhidegkút külterületén álló vasúti felüljáró, amely a Pozsony felől érkező és a Marchegg-viadukt felé tartó vasútvonalat vezeti át az egykori országút fölött. A sínek itt itt magas töltésen futnak, melyek nyomását a híd két oldalán "pofafalak" tartják meg. A 2. világháborút követő évtizedekben a vasúti hidat kisebb mértékben beton részekkel erősítették meg, de még ma is közel eredeti képét mutatja.
A leíráshoz felhasználtuk Peter Paulík: Mosti na území Slovenska. (Bratislava, 2014.) c. munkáját.
A magyar országgyűlés 1836-ban határozta el a Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő vasútvonal megépítését. A vonalat a Magyar Középponti Vasúttársaság 1844-ben kezdte építeni és ezen a Pozsony-Marchegg közti szakaszon 1848. augusztusában indulhatott meg a forgalom. A tervek szerint számos hídra és felüljáróra volt szükség a különféle vízfolyások, völgyek és utak áthidalására. E hidak jelentős része máig megmaradt, igaz, némelyiket az elmúlt másfél évszázad alatt megerősítették, vagy kiszélesítették. A hidak jellegzetessége, hogy nyílásaikat több soros tégla boltívekkel oldották meg, míg falazatuk terméskőből - tört kőből, vagy olykor kváderből - készült.
E hidak egyike a fővárostól északnyugatra fekvő Pozsonyhidegkút külterületén álló vasúti felüljáró, amely a Pozsony felől érkező és a Marchegg-viadukt felé tartó vasútvonalat vezeti át az egykori országút fölött. A sínek itt itt magas töltésen futnak, melyek nyomását a híd két oldalán "pofafalak" tartják meg. A 2. világháborút követő évtizedekben a vasúti hidat kisebb mértékben beton részekkel erősítették meg, de még ma is közel eredeti képét mutatja.
A leíráshoz felhasználtuk Peter Paulík: Mosti na území Slovenska. (Bratislava, 2014.) c. munkáját.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-12-03 14:26:51
Közeli objektumok
Római fürdő maradványai (0.946 km)
Vasúti felüljáró (2.420 km)
Szentlélek templom (3.368 km)
Szent Kereszt templom (4.137 km)
Dévényi vár (4.423 km)
Nagymorva kori templom maradványai (4.564 km)
Rotunda maradványai (4.578 km)
Dunaszabályozási emléktábla (4.628 km)
Vörös-híd maradványai (5.173 km)
Vasúti felüljáró (5.792 km)

