Vasúti felüljáró

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 14,293'

Hosszúság (lon):

E 16° 57,698'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Híd

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 1

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A Devínske jazero utca déli végében

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Felvidék és a korabeli magyar főváros, Pozsony ipari és kereskedelmi fejlődésének egyik fontos ütőere a vasúthálózatba való bekapcsolódása volt, melyre az 1840-es években került sor.

A magyar országgyűlés 1836-ban határozta el a Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő vasútvonal megépítését. A vonalat a Magyar Középponti Vasúttársaság 1844-ben kezdte építeni és ezen a Pozsony-Marchegg közti szakaszon 1848. augusztusában indulhatott meg a forgalom. A tervek szerint számos hídra és felüljáróra volt szükség a különféle vízfolyások, völgyek és utak áthidalására. E hidak jelentős része máig megmaradt, igaz, némelyiket az elmúlt másfél évszázad alatt megerősítették, vagy kiszélesítették. A hidak jellegzetessége, hogy nyílásaikat több soros tégla boltívekkel oldották meg, míg falazatuk terméskőből - tört kőből, vagy olykor kváderből - készült.

E hidak egyike a fővárostól északnyugatra fekvő Dévényújfalu külterületén álló vasúti felüljáró, amely a Pozsony felől érkező és a Marchegg-viadukt felé tartó vasútvonalat vezeti át a mai Devínske jazero utca fölött. A sínek itt itt komoly magasságú töltésen futnak, melyek nyomását a híd két oldalán "pofafalak" tartják meg. A 2. világháborút követő évtizedekben a vasúti hidat kiszélesítették, illetve vasalt beton részekkel erősítették meg, így ma csak észak felől mutatja eredeti arculatát.

A leíráshoz felhasználtuk Peter Paulík: Mosti na území Slovenska. (Bratislava, 2014.) c. munkáját.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2016-12-03 14:04:55