Vasúti felüljáró
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 12,378'
Hosszúság (lon):
E 16° 59,257'
Védettség van?
nem
Típus:
Híd
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Az Eisnerova utca keleti végén
Egyéb adat:
Dévényújfalu ma közigazgatásilag Pozsony város része.
Rövid leírás:
A Felvidék és a korabeli magyar főváros, Pozsony ipari és kereskedelmi fejlődésének egyik fontos ütőere a vasúthálózatba való bekapcsolódása volt, melyre az 1840-es években került sor.
A magyar országgyűlés 1836-ban határozta el a Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő vasútvonal megépítését. A vonalat a Magyar Középponti Vasúttársaság 1844-ben kezdte építeni és ezen a Pozsony-Marchegg közti szakaszon 1848. augusztusában indulhatott meg a forgalom. A tervek szerint számos hídra és felüljáróra volt szükség a különféle vízfolyások, völgyek és utak áthidalására. E hidak jelentős része máig megmaradt, igaz, némelyiket az elmúlt másfél évszázad alatt megerősítették, vagy kiszélesítették. E hidak jellegzetessége, hogy nyílásaikat több soros tégla boltívekkel oldották meg, míg falazatuk terméskőből - tört kőből, vagy olykor kváderből - készült.
E hidak egyike a fővárostól északnyugatra fekvő Dévényújfalu területén álló vasúti felüljáró, amely a Pozsony felől érkező és a Marchegg-viadukt felé tartó vasútvonalat vezeti át a mai Eisnerova utca fölött. A sínek itt itt komoly magasságú töltésen futnak, melyek nyomását a híd két oldalán hatalmas "pofafalak" tartják meg. Az építése óta jócskán megnövekedett forgalmi igényeknek megfelelően a 2. világháborút követő évtizedekben a vasúti hidat kiszélesítették, illetve vasalt beton részekkel erősítették meg, így ma csak kelet felől mutatja eredeti arculatát.
A leíráshoz felhasználtuk Peter Paulík: Mosti na území Slovenska. (Bratislava, 2014.) c. munkáját.
A magyar országgyűlés 1836-ban határozta el a Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő vasútvonal megépítését. A vonalat a Magyar Középponti Vasúttársaság 1844-ben kezdte építeni és ezen a Pozsony-Marchegg közti szakaszon 1848. augusztusában indulhatott meg a forgalom. A tervek szerint számos hídra és felüljáróra volt szükség a különféle vízfolyások, völgyek és utak áthidalására. E hidak jelentős része máig megmaradt, igaz, némelyiket az elmúlt másfél évszázad alatt megerősítették, vagy kiszélesítették. E hidak jellegzetessége, hogy nyílásaikat több soros tégla boltívekkel oldották meg, míg falazatuk terméskőből - tört kőből, vagy olykor kváderből - készült.
E hidak egyike a fővárostól északnyugatra fekvő Dévényújfalu területén álló vasúti felüljáró, amely a Pozsony felől érkező és a Marchegg-viadukt felé tartó vasútvonalat vezeti át a mai Eisnerova utca fölött. A sínek itt itt komoly magasságú töltésen futnak, melyek nyomását a híd két oldalán hatalmas "pofafalak" tartják meg. Az építése óta jócskán megnövekedett forgalmi igényeknek megfelelően a 2. világháborút követő évtizedekben a vasúti hidat kiszélesítették, illetve vasalt beton részekkel erősítették meg, így ma csak kelet felől mutatja eredeti arculatát.
A leíráshoz felhasználtuk Peter Paulík: Mosti na území Slovenska. (Bratislava, 2014.) c. munkáját.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-12-03 13:40:01
Közeli objektumok
Szentlélek templom (0.947 km)
Római fürdő maradványai (2.401 km)
Vasúti felüljáró (2.420 km)
Dévényi vár (3.594 km)
Szent Kereszt templom (3.651 km)
Rotunda maradványai (3.787 km)
Nagymorva kori templom maradványai (3.787 km)
Dunaszabályozási emléktábla (3.900 km)
Vasúti felüljáró (4.035 km)
Marchegg-viadukt (4.817 km)

