Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 3,111'

Hosszúság (lon):

E 21° 56,562'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

BH-II-a-A-01052.01

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Independenței tér 41

Egyéb adat:

Calea Clujului vagy Strada Grivitei utcák felől közelíthető meg

Rövid leírás:

A tömb – A fejedelmi palota 1620 és 1629 között épült, Bethlen Gábor idejében, az olasz Giacomo Resti építőmester tervei alapján. Időrendi szempontból ez az épület lezár egy korszakot. Konkrétan az építmény pontot tesz a középkori vár történetének végére, és a reneszánsz vár kiindulópontja, mivel ez a mai erődítménykomplexum első épülete. Eredeti funkciója szerint erődítmény volt, de Fejedelmi palotaként is szolgált. Az építményt a gyulafehérvári után a második fejedelmi rezidenciának tekintették.

A Fejedelmi palota, a mai B tömb három szakaszban épült 1620 és 1629, majd 1638 és 1648 között Bethlen Gábor fejedelem uralkodása alatt és az olasz építész, Giacomo Resti tervei alapján; az utolsó szakasz 1881 és 1882 közé esik, amikor egy új, kaszárnya jellegű épület jelenik meg a régi Fejedelmi palota alapjain. Eredetileg a régi gótikus székesegyház és a reneszánsz püspöki palota valamint a fejedelmi rezidenciaként szolgáló A tömb között teremtette meg az összeköttetést.
A C tömb, a Fejedelmi palota délkeleti része 1638 és 1648 között épült, I. Rákóczi György fejedelemsége idején. A terveket az erdélyi elöljáró megrendelésére egy hazai építész, a kolozsvári Sárdi Imre készítette. Akárcsak a fejedelmi komplexum másik két tömbje (A és B), elsődleges funkciója szerint ez is fejedelmi rezidenciaként szolgált. Az épületrész érdekessége a hét boltív, amely a külső homlokzat tornácát zárja le. A 18. és 19. század folyamán többször is átalakították.
A D tömböt, azt az épületet, amely a várban székelő osztrák Helyőrségi Főparancsnokságnak adott otthont, 1775-ben kezdték el építeni. Szintén Lodovico Marini katonai építész tervezte. Úgy tűnik, hogy azon a helyen, ahol ma az épület áll, amely egyébként egy szinttel alacsonyabb a fejedelmi komplexum összes többi épületéhez képest, mivel csupán egyemeletes, korábban a II. Rákóczi György fejedelem idején épült istállók álltak, amelyek valószínűleg a Keleti kaput szolgálták ki.
Az E tömb, a Fejedelmi palota északi szárnya több szakaszban épült. Az első Bethlen Gábor fejedelem idején kezdődött. 1620 és 1629 között a munkálatok Giacomo Resti tervei alapján folytatódtak. A harmadik építési szakasz (1638 – 1648) I. Rákóczi György idején zajlott, ekkor kibővítették az épületet. A jelenlegi, a legutolsó építési szakaszban kapott arculatát a vár újjáépítését célzó osztrák munkálatok keretében nyerte el 1775 és 1777 között. A jelenlegi formájáért Lodovico Marini katonai építész a felelős.

http://oradea.travel/hu/ alapján

Adatlapot készítette:

mokuska09

Adatfelvétel ideje:

2014-12-26 12:04:23