Brämer-kúria
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 8,431'
Hosszúság (lon):
E 17° 5,849'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Žižkova utca 18.
Egyéb adat:
Az épületben működő múzeum szlovák neve: Múzeum kultúry maďarov na Slovensku. A múzeumban 3D-ben is szétnézhetünk itt: http://www.slovakia3d.sk/details.aspx?oid=121&pid=836&viewtype=list
Rövid leírás:
Pozsony Nyugat-Magyarország legfontosabb települése és a mohácsi csatát (1526) követően évszázadokig az ország fővárosa volt. Mivel az országot vezető intézmények egy része, pl. a rendi országgyűlések is itt működtek, számos vezető magyar főúr is igyekezett itt reprezentatív ingatlanhoz jutni, palotát venni vagy építeni. A zömében német, részben magyar ajkú polgárság által lakott és irányított város ezért gazdag késő-középkori és újkori építészeti örökséget hagyott hátra: világi és egyházi középületeket, templomokat és polgárházakat egyaránt.
A Brämer-kúria a 16. század második felében keletkezett, szabálytalan négyszög alaprajzú, három szintes épület, középen zárt udvarral. Építésénél egy korábbi, késő gótikus épületet is felhasználtak, ez okozza a főhomlokzaton ma is látható aszimmetriát. Az épületnek is nevet adó tulajdonosa, egy Brämer nevű, a pozsonyi várban szolgáló katonatiszt 1600 körül a házat két emeletes, reneszánsz kúriává építtette át. Bél Mátyás híres, Magyarországot leíró művében feljegyezte az épületen általa látott kronosztikont (olyan, az épületre írt szöveget, melyben elrejtve egy évszám olvasható ki): VIrtVtVIs CoMes InVIDIa. Eszerint a ház 1620-ban épült. Az egész épületet, minden homlokzatot érintő átépítés leglátványosabb következménye a Ny-i szárny felépülte, ill. a ház D-i homlokzatának két széléhez épített, egy-egy félkör alakú toldalék: bástyát utánzó zárterkély. A legutolsó építési fázis a 18. sz első harmadában, korai barokk stílusban felépült É-i udvari szárny.
A ház ma a Szlovák Nemzeti Múzeumhoz tartozó, 2002-ben alapított Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma központja. Az intézmény a felvidéki magyarság történetét, tárgyi és szellemi kultúráját kutatja és dokumentálja. Az épületben e témákban állandó kiállítás is megtekinthető.
A Brämer-kúria a 16. század második felében keletkezett, szabálytalan négyszög alaprajzú, három szintes épület, középen zárt udvarral. Építésénél egy korábbi, késő gótikus épületet is felhasználtak, ez okozza a főhomlokzaton ma is látható aszimmetriát. Az épületnek is nevet adó tulajdonosa, egy Brämer nevű, a pozsonyi várban szolgáló katonatiszt 1600 körül a házat két emeletes, reneszánsz kúriává építtette át. Bél Mátyás híres, Magyarországot leíró művében feljegyezte az épületen általa látott kronosztikont (olyan, az épületre írt szöveget, melyben elrejtve egy évszám olvasható ki): VIrtVtVIs CoMes InVIDIa. Eszerint a ház 1620-ban épült. Az egész épületet, minden homlokzatot érintő átépítés leglátványosabb következménye a Ny-i szárny felépülte, ill. a ház D-i homlokzatának két széléhez épített, egy-egy félkör alakú toldalék: bástyát utánzó zárterkély. A legutolsó építési fázis a 18. sz első harmadában, korai barokk stílusban felépült É-i udvari szárny.
A ház ma a Szlovák Nemzeti Múzeumhoz tartozó, 2002-ben alapított Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma központja. Az intézmény a felvidéki magyarság történetét, tárgyi és szellemi kultúráját kutatja és dokumentálja. Az épületben e témákban állandó kiállítás is megtekinthető.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-02-08 12:04:42
Állapotjelentések
2012.09.04 10:20 szépmíves állapot: 4 - egyéb
Nem könnyű egy államalkotó nép ezerszáz éves kultúráját "kiállítani". Ezzel küszködik ez a múzeum is. Amúgy a muzeológusok nagyon kedvesek voltak, még ajándék könyvet is kaptunk tőlük :-) Mondjuk az is igaz, hogy a családdal mi voltunk az egyetlen látogatók a múzeumban... Olyannyira nincs tömeg, hogy a három egymás mellett álló múzeum (=szlovákiai magyarok, németek múzeumai + a régészeti múzeum) portája össze is van vonva!
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Váraljai Szentháromság templom (0.018 km)
Halász és hajós céh háza (0.059 km)
Pozsonyi vár (0.248 km)
Földalatti zsidó temető (0.461 km)
Váraljai Szent Miklós templom (0.510 km)
Jó Pásztor-ház (0.522 km)
Terézvárosi (Szent Miklós) katolikus temető (0.553 km)
Szentháromság szoborcsoport (0.564 km)
Szent Márton-dóm (0.570 km)
Városfal megmaradt szakasza (0.574 km)

