Aquincum 130: megjelent a kötet

Jó néhány éve követem kívülállóként a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának – ahogyan sok más intézménynek is – a napi munkáját, ezért ugyancsak vártam tavaly júniusban, hogy megnyíljon az Aquincum 130 a java! című kiállítás, amelyhez egy különálló tárlatot is berendeztek az antik város legszebb mozaikleleteiből. A kiállítás apropóját egy évforduló adta: ekkor volt százharminc éve, hogy megnyitotta a kapuját a nagyközönség előtt az ekkor még javarészt a római rommezőt bemutató múzeum. A tárlat sajátos módon nem az antik város kronológiáját követve mutatja be az elmúlt tizenhárom évtized legszebb és legfontosabb leleteit. Ehelyett egy izgalmasabb utat választottak, amely egyúttal Budapest történetét is felidézi: a leletek előkerülési sorrendjében tárja a látogató elé a tárgyakat. Vagyis két párhuzamos történet fut egyszerre, hiszen felvillantják azokat a legemlékezetesebb – és a múzeumtól független – eseményeket is, amelyek miatt megőrizte az emlékezet az adott éveket. Így került bele a tárlatba a többi között a Margit-szigeti Víztorony építése (1911-1912), a budapesti Vidámpark megnyitása ((1951), a Fővárosi Közlekedési Vállalat megalakulása (1972), vagy éppen a Queen 1985-ös koncertje.

Ez így leírva némiképpen bonyolultabbnak tűnik, mint végigjárva, de a régi múzeumépület termeiben egésszé állt össze a koncepció. Azonban ez az információmennyiség már ugyancsak feszegeti az egyszerre befogadhatóság határát, ezért már első pillanatban is az volt az érzésem, hogy mindez katalógus után kiált. Ez a több mint 270 oldalas könyv látott most napvilágot, nagyalakú, keményfedeles, igényes kivitelben. Ez az a formátum, amely segítségével valóban saját tempóban, ínyenc módjára emészthetővé válik minden információ, hiszen ha egy szuszra csak egy tucat lelet leírását és a hozzájuk kapcsolódó történeteket olvassuk el (összesem nyolcvankét leletet, vagy leletcsoportot mutat be a kötet), az általunk elegendőnek tartott pihenés után visszatérhetünk, amire a múzeum falain belül kevésbé adódik lehetőség. A könyvben (és persze a kiállításon) szereplő műtárgymennyiség persze csak töredéke a múzeum teljes anyagának, de nagyon jól reprezentálja Aquincum gazdagságát – tárgyi és szellemi értelemben egyaránt.

Külön erénye a kötetnek, hogy a kapcsolódó Apró kövek – Színpompás padlók című mozaikkiállítás is szerepel benne, hiszen annak a befogadására a helyszínen – különösen, ha a látogató már bejárta az Aquincum 130-at – már nem mindig maradt elegendő kapacitás. Sőt így elolvasva az anyagot, az is felvetődik, hogy ez a mozaikművészet idővel nem érne meg egy nagyobb időszaki tárlatot is.

A kiállítási katalógus tehát ugyancsak élvezhető lett. Egyelőre a múzeumban lehet beszerezni: érdemes elolvasnia annak, aki látta, vagy látni fogja az egyébként év végéig látogatható tárlatot, s annak is, aki lemaradt róla, hiszen önmagában is élvezhető is tanulságos kötet.

A kiállítás(ok) kurátorai Budai Balogh Tibor, Láng Orsolya, Vámos Péter és Kirchhof Anita, míg a kötet szerkesztői Budai Balogh Tibor, Vámos Péter és Vass Lóránt.