Villa kilátással Aquincum végnapjaira
Aquincum városkomplexumának a hanyatlása – ahogyan a kiépülése is – sokkal összetettebb és hosszabban elhúzódó folyamat volt, mint azt a történettudomány korábban feltételezte. A „vég kezdetét” ebből a szempontból már a Kr. u. 3. század végétől számíthatjuk, amikor az aquincumi polgárvárost védtelensége miatt lassan elhagyták a lakói (a városfalakat a 2. századi barbár betöréseket követő hosszú békeidőszakban bontották vissza). A lakók javarészt a jobban védett és így biztonságosabb katonavárosba költöztek, ahol a hadsereg jelenléte garantálta a rendet és jelentett biztos fizetőképes keresletet az iparosok, kereskedők számára. A pusztulást korábban elsősorban a szaporodó barbár betörésekkel magyarázták, azonban régészeti nyomai nincsenek annak, hogy bárki ostromolta volna akár a polgárváros falait: a birodalom perifériájának a megroppanása összetett okokkal magyarázhatóak inkább.
![]()
„A nagyobb tömeg valóban a katonavárosba húzódott, azonban a tehetősebbek egy része, illetve azok, illetve feltehetően kisebb katonai egységek a külső villaövezet felé fordultak” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Láng Orsolya régész-főmuzeológus, a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma munkatársa, a harsánylejtői villa Vukics Adrienn vezetésével végzett feltárásának szakmai konzulense.
Az aquincumi villaövezetben álló villák többségét a 2. században építették, virágkorukat a 3. század elején élték, majd a következő század végétől elkezdték elhagyni őket. Kimutatható azonban a villák használatának egy második hulláma is, amely éppen a településegyüttes hanyatlásához kapcsolódik.
![]()
![]()
„A harsánylejtői villa különlegesnek számít, hiszen bár találtunk a területen annak korábbi használatára utaló nyomokat, falusias települést, magát a villát a 4. században építették. Alapvetően mezőgazdasági művelés szolgáltatta a gazdaság anyagi alapjait, amiről szőlőmetsző kések és a közelben Havas Zoltán által korábban feltárt szőlőültetvények nyomai is tanúskodnak, azonban a leletek arról is árulkodnak, hogy egy időben talán valamilyen kisebb katonai egység húzódott a falai közé” - tette hozzá Láng Orsolya.
![]()
![]()
Hogy a harsánylejtői villát meddig lakták, még nem tudjuk, de az 5. századra valószínűleg már elnéptelenedett. Az ásatás során sírokat is feltártak, az ezekben talált csontok archeogenetikai vizsgálatra várnak, amely sok új információval szolgálhatnak a villagazdaság utolsó lakóiról, illetve az elhunytak – köztük sok gyermek – között lévő esetleges rokoni kapcsolatokat fedheti majd fel. Ezt a vizsgálatot az MTA-BTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport végzi el.
Fotó: Láng Orsolya, Rákóczi Gábor, szöveg: Kovács Olivér
