Megújulásunk támogatója:  

Miért éppen Graz?

Bár viszonylag szerények a közvetlen magyar vonatkozásai a stájer nagyvárosnak, mégis érdemes „magyar szemmel” fürkészni látnivalóit, utcáit, különösen a Karácsony közeledtével.
Bár viszonylag szerények a közvetlen magyar vonatkozásai a stájer nagyvárosnak, mégis érdemes „magyar szemmel” fürkészni látnivalóit, utcáit, különösen a Karácsony közeledtével.

A középkori magyar királyság ugyan néha egész messzire nyújtotta csápjait – gondoljunk csak I. Nagy Lajos itáliai büntetőhadjáratára – Stájerországhoz legtöbb köze a magyar koronának a 13. században volt, sokkal kevésbé dicsőséges körülmények között. Ez a történet egy vesztes, rövid távú hatásait tekintve győztes, hosszú távon pedig ismét csak vesztes csatával kezdődött 1246. június 15-én a Lajta partján, amikor IV. Béla magyar király és fia, István herceg - a későbbi V. István - csapatai összecsaptak Civakodó Frigyes osztrák és stájer herceg katonáival. Bár a magyarok elvesztették a csatát, az igazi vesztes mégis Frigyes és dinasztiája volt, hiszen a herceg kilehelte lelkét a csatatéren és vele kihalt az Ausztria történelmét évszázadok óta formáló Babenberg-család.

Négy éven át Hermann badeni őrgróf igazgatta a tartományokat, azonban 1250-ben ő is meghalt. Ekkor vette kezdetét a cseh és magyar versenyfutás Ausztriáért, aminek ideiglenesen egy 1253-ban kötött béke vetett véget: ekkor a Semmering-hágótól délre fekvő területek a magyar királyság fennhatósága alá kerültek. A diadal azonban kérészéletűnek bizonyult, hiszen bár Gutkeled István szlavón bán után maga István herceg kormányozta a területet, a lakosság 1258-ban fellázadt a magyar uralom ellen és cseh-morva kormányzat alá eső területhez csatlakoztak.

IV. Béla persze nem nyugodott bele a kudarcba, ám 1260-ban, amikor lejárt a békeszerződés, az első morvamezei csatában alulmaradt, így a későbbiekben magyar királyok legfeljebb vendégként érkezhettek Stájerországba, amikor például a népszerű mariazelli kegyhelyhez zarándokoltak.

Graz éppen ebben a korszakban emelkedett fel, hiszen 1233-ban városfallal védték már a települést, 1245-ben pedig címert kapott, amely a legtöbb elemében megegyezett a 12. század végén alapított stájer hercegségével. S mivel az Ausztriáért folyó csatározás végső győztesei a Habsburgok lettek, hamarosan ez a város is az uralmuk alá került, sőt egyik székhelyükké vált: 1379-től 1619-ig éltek itt (miközben persze Bécs mind komolyabb szerepet kapott).

Hagyományőrzőknek kötelező

A történelemlecke után kezdjük meg a virtuális utazásunkat a városban, amelynek első – sőt talán legfontosabb – állomása a Landhaus összetett építéstörténetű tömbje a történelmi belváros Mura felőli oldalán. A tartományi székház déli szárnya az 1642 és 1644 között épült Landeszeughaus, egy teljességében és érintetlenségében fennmaradt városi fegyvertár, amely a 16. századtól tartalmaz hatalmas mennyiségben tárgyakat. A látható gyűjtemény 32 ezer darabból áll, négy szinten lehet megnézni a vágó és szúrófegyverek, páncélok, sisakok, tűzfegyverek roppant sokaságát. A székház reneszánsz loggiás udvara szintén megdöbbentő, különösen, hogy ennek az építészeti stílusnak a korával (is) milyen mostohán bánt a magyart történelem. Érdemes elgondolkodni rajta, hogy vajon ennek az érintetlenségnek inkább az az oka, hogy idáig már nem ért el az oszmán birodalom, vagy a stájerek jobban megbecsülték, amilyük volt (esetleg mindkettő).

Székesegyház, mauzóleum, csigalépcső

Ha innen a Herrengasséról elindulunk a város másik nagyon ismert látnivalójához, a várhegyen álló Óratoronyhoz (ami tulajdonképpen a vár egyetlen épségben megmaradt eleme a Harangtornyon kívül), kis szerencsével belebotlunk az 1438 és 1464 között épült dómba, amely eredetileg udvari templomnak emeltek, székesegyházi rangot csak a 18. században kapott, s belső berendezését jórészt barokkizálták. Déli oldalán a Giovanni Pietro de Pomis tervezte mauzóleum áll, ami II. Ferdinánd császár és a többi között magyar király sírhelye. Bár az uralkodó Bécsben hunyt el, a mauzóleumát már huszonhárom évvel korábban elkezdték Grazban építeni, így ő az utolsó Habsburg, aki nem a bécsi kapucinusok kriptájában lelt örök nyugalmat. A dóm és mauzóleum együtteséhez a Szent Katalin-templom is csatlakozik.

Közvetlen közelükben a többször átépített Burg, ma a stájer tartományi kormányzat székhelye található. Az 1438-tól épült egykori palota egyik nemzetközi hírű látványossága a 15. század legvégén készült kettős csigalépcső.

Emberi léptékek

A második világháborúban Grazot érte Ausztriában a legtöbb bombatámadás, összesen ötvenhatszor repültek fölé az amerikaiak. A ledobott 29 ezer bomba csaknem nyolcezer épületet semmisített meg, ami szerencsére a történelmi óvárosban alig érzékelhető. 1999-ben éppen ennek érintetlensége miatt kapta meg a Világörökségi címet. Bár Ausztria második legnagyobb városa, az óváros a turizmus adta lehetőségek korlátaival továbbra is szinte intim, élvezhető. Persze különösen az adventi vásár idején szinte csordultig telik emberekkel, ám a szerencsés történelmi városszövet miatt a tömeget szét tudják szórni a különböző terekre, így kevésbé nyomasztó, hogy a szűk utcákon szinte egymásba érnek. De az is érezhető, hogy turistaforgalom szempontjából a lehetőségei határához ért, dacára annak, hogy a belvárosban (szinte) tilos az autóforgalom, az emberek vagy villamosoznak, vagy gyalogolnak, ami a kis távolságok miatt nem megerőltető.

Graz gazdag történelmi – és modern – épületállománya sokféle, akár tematikus sétát, városnézést is lehetővé tesz, tucatszám botlunk érdekes, vagy fontos házba. Hamarosan a Határeset adatbázisába is bekerül közülük néhány.

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2019.12.14


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (3) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (6) Aquincum (1) Aquincumi Múzeum (7) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (8) Ausztria (1) avarok (3) Bálint Marianna (1) barokk (1) Bebek (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) Brigetio (1) BTM (4) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (12) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (8) ciszterci (2) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (4) Dobó István (1) dokumentáció (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) előkészítés (1) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (3) Év Kiállítása (2) Év Múzeuma (1) falkép (6) falkutatás (2) famaradvány (1) Fejérdy Tamás (1) fellegvár (1) feltárás (34) feltárás (1) felújítás (24) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földrengés (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (4) FUGA (1) füleki vár (3) Galamb József (1) gepidák (1) Gödöllői Királyi Kastély (1) gótika (1) Gótikus út (2) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (17) határon túl (15) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (8) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (3) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (7) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) járvány (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (4) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (10) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (2) királysír (9) királytemetkezés (11) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (4) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (2) Közkincs-kereső (2) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (2) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kút (1) kutatás (6) kútház (1) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Magyar Régész Szövetség (1) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (6) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (3) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (7) múzeumbarátok (1) Múzeumok Éjszakája (3) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (2) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (6) Népi Építészeti Program (3) népi műemlék (9) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (4) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (4) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (3) régészet (16) Régészet Napja (1) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (7) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (6) Rezi Kató Gábor (1) római kor (4) Rómer Flóris Terv (2) romkert (1) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) Savaria (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) székesegyház (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szépművészeti Múzeum (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tájrégészet (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (9) település (2) temetkezés (3) temető (4) templom (3) templom (4) terepbejárás (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (2) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1) Zelemér (1) Zrínyi (1) Zrínyiújvár (1)


Kapcsolódó cikkek

Bár mostanság senkit sem biztatnánk dalmáciai utazásra – se –, lesz nyár járvány nélkül is, és érdemes felidézni, hogy Horvátország tengerparti városai, köztük Zára, vagyis a középkori dalmát királyság milyen szerepet játszott a magyar történelemben.
Az egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló.
Ha nem virtuális rekonstrukciók formájában vagyunk kíváncsiak a középkorra (és persze másra is), kultúrsokkra a félsziget tökéletes.
Tíz érv egy bécsi utazás mellett – az osztrák főváros tíz kihagyhatatlan, s magyarokhoz is kötődő látványosága a Határeset adatbázisából.
Tíz érv egy kolozsvári utazás mellett – és Erdély fővárosának tíz kihagyhatatlan látványosága a Határeset adatbázisából. 
Tíz érv egy pozsonyi kirándulás mellett – és tíz kihagyhatatlan látványosság a Határeset adatbázisából.