Mezőtúr: költözik az ókönyvtár
„Elkészültek már a tervek, így a kormány határozata értelmében hamarosan kezdődhet a kivitelezés. Az ókönyvtárunk tulajdonképpen úgy költözik új helyre, hogy az valójában régi, hiszen a klasszicista épületet könyvtárnak építették a 20. század elején. Az iskolánk területén áll, alig néhány lépésnyire a főépületünktől, így a megközelítése sem okozhat problémát sem diákjaink, sem látogatóink számára” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Vasas István, a református kollégium főigazgatója. „Jelenleg még tornaterem van a leendő könyvtár nagyobbik helyiségének helyén, ám az átalakítás során teljesen megújulnak ezek a terek, ahogyan a lépcsőház is.”
A mezőtúri református kollégiumot a hagyomány szerint 1530-ban alapította Túri Szabó Lukács, alias Circator és Túri Sánta Jakab prédikátor, akik Wittenbergből tértek vissza. A későbbi forrás szerint: "ezeknek idejében kezdett az iskola is virágozni, mindaddig, hogy haláluk után mindjárt egész collegium fundáltatott" - melynek alapját a város reformálásának egyik hű bajnoka Kálmáncsei Sánta Márton vetette meg. Szintén ő volt az, aki első, név szerint is ismert rektorát, vagyis igazgatóját, a nagy magyar reformátort, Szegedi Kis Istvánt Mezőtúrra hozta. Szegedi 1551-től 1553-ig volt itt, mint a református egyház prédikátora és a református gimnázium rektora. A 16. században a wittenbergi egyetemen tanult túri származású diákok azzal hálálták meg volt iskolájuk gondoskodását, hogy könyveket, térképeket hoztak magukkal, s odaajándékozták az iskola könyvtárának. A 16 ezer kötetes, ritka könyveket tartalmazó ókönyvtárának is ilyen ajándékok vetették meg az alapját.
Mezőtúr napjainkban egy az alföldi kisvárosok sorában, ám a 16. században megvolt az oka, hogy miért éppen itt alapítottak a reformátusok kollégiumot. A város ugyanis évszázadok óta folyamatosan fejlődött, a térség gazdasági és szellemi központja is volt. A 14. század nagy fellendülése alapozta meg a túri révnél (a Túr a Berettyó itteni szakaszát jelenti) létesült település jövőjét. Az Erdélybe vezető út melletti Mezőtúr már 1378-ban városi rangot kapott Nagy Lajos királytól, aki maga is többször járt itt. Már a 15. századtól híresek voltak vásárai, fazekas termékei. Már a kollégium megalapítása után, a török hódoltság korában is jelentős település maradt.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
AZ ÚJ KÖNYVTÁR LÁTVÁNYTERVEI:
A török kiűzése és a Rákóczi-féle szabadságharc idején azonban tragikus időszak következett. A pusztítás elől a lakosság kétszer is elmenekült: 1692-től 1699-ig tartott az úgynevezett "első futás", 1705-től 1710-ig a "második futás."
Ez a két ideiglenes elnéptelenedés nyilván a református kollégium működését is akadályozta. Bár ismerjük néhány rektor nevét a 17. századból is, adatok leginkább az 1710 utáni korszakról vannak. Az Alma Mater 1734-ben megfogalmazott latin nyelvű törvényei, melyet a tanulók 1820-ig aláírtak, azt mutatják, hogy az intézmény rendezett viszonyok között élő, virágzó iskola volt, amely az ország távolabbi vidékeiről, Dunántúlról, Felvidékről és Erdélyből is fogadott tanulókat.
„Kollégiumunk 2014 óta történelmi emlékhely, így örömmel fogadtuk a felkérést, hogy vegyünk részt az Emlékhelyek Napja programjában” - folytatta a főigazgató. „Délelőtt 9-től várjuk az érdeklődőket, akiket személyesen fogok a kollégiumban kalauzolni. A vezetés háromnegyed 10-kor kezdődik, megtekintjük az ókönyvtárat éppúgy, mint az egyház- és iskolatörténeti gyűjteményünket. Örömmel mutatjuk meg magunkat május 14-én.”
Cikkeink az Emlékhelyek Napja helyszíneiről:
Kőszeg: ostrom, ahol mindkét fél győzött
Gödöllő: egy kastély három élete
Itt kezdődik majd az Emlékhelyek Napja
Megmentőre vár az elfeledett temető
Mohács 490: bringával a király nyomában