Megújulásunk támogatója:  

Református templom

azonosító:
6009
törzsszám:
9199
szélesség (lat):
N 47° 14,806'
hosszúság (lon):
E 20° 40,462'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Szakrális építmény
eredeti főtípus:
templom
eredeti típus:
ref. templom
megye:
Jász-Nagykun-Szolnok
helység:
helyrajzi szám:
1
település KSH kódja:
17145
földhivatal:
Törökszentmiklós Körzeti Földhivatal
állapot:
Kielégítő
rövid leírás:
Egyhajós, keleten poligonális záródású templom, Ny-i homlokzat előtt álló toronnyal, sarkain átlósirányú támpillérekkel. A D-i oldalon keresztszárny előcsarnokkal (1874), az É-i oldalon melléktérrel. Síkfödémes, a hajó mindkét végén faszerkezetű karzattal. Berendezés: 18-20. század. Orgona: 1898, átépítve 1924 (Kerékgyártó István, Angster orgonagyár). Középkori templom, a 16. század közepétől a reformátusok használják. 1766-ban, 1806-ban, majd 1861-ben, 1964-ben és 1982-ben felújították. 1882-ben tornyát megmagasították, fa toronysisakkal, 1936 (építész: Szeghalmy Bálint).
külső leírás:
Egyhajós, poligonális záródású, keletelt templom, a nyugati homlokzat előtt álló toronnyal.
A déli oldalon keresztszárny előcsarnokkal, az északi oldalon melléktér.
A nyugati homlokzat sarkait átlós irányban támpillérek erősítik. A templomkertben késő szecesziós parókia, 1930. körül.
állapot leírása:
A teteje beázik!

Állapotjelentések

2011.10.31 14:17 ngabi állapot: 5 - pont: 18

A főhajó a saroktámpillérekkel gótikus eredetre utal. Ám a belső felújításkor a déli falrészen, román stílusú ablakok és ajtó nyomaira is bukkantak. A barokk korban és 1930-ban is jelentősen átépítették. Azon állítás, hogy a templomot 1360-ban a kunok építették nem bizonyított, de az bizonyos, hogy a XIV-XV. században már folyt...
A főhajó a saroktámpillérekkel gótikus eredetre utal. Ám a belső felújításkor a déli falrészen, román stílusú ablakok és ajtó nyomaira is bukkantak. A barokk korban és 1930-ban is jelentősen átépítették.
Azon állítás, hogy a templomot 1360-ban a kunok építették nem bizonyított, de az bizonyos, hogy a XIV-XV. században már folyt egyházi élet Kenderesen, következésképpen a település templommal is rendelkezett. A török uralom alatt Kenderes csaknem teljesen elnéptelenedett. Talán ennek köszönhető, hogy a XVII. század végi törökdúlás után az ősi katolikus kőtemplom úgy-ahogy épségben maradt. Az 1704-es rác támadás azonban nem kerülte el az épületet, a falai közé menekült lakosságra rágyújtották a templomot. Csak 1729-ben haladt előre annyira, hogy lelkész alkalmazásával rendes egyházi életet kezdhettek a református lakosok. Első dolguk volt a régi templom falait a romoktól megtisztítani és náddal befedni. A régi mintára valószínűleg kis tornyot is építettek a XV. századból megmaradt falakra. Ekkor hozták át Tiszapolgárból az 1699-ben készült harangot. 1765-ben a templom szűknek bizonyult, ezért karzattal történő kibővítésre kértek engedélyt. Az engedélyezési eljárás közben azonban egy vihar ledöntötte a templomtetőt és a tornyot. 1766-ban hozzáfogtak a romokban heverő templom felújításához.
1806-1807-ben zajlott a templom egyik legnagyobb szabású renoválása, majd 1829-ben két új harangot is beállítottak. 1844-ben a tornyot javították ki, majd 1861-ben újra renoválták az épületet.
A templomnak festett kazettás mennyezete lehetett, melynek megmaradt táblái a torony alatti karzaton láthatók. A toronysisak mai formája 1923-ból való.
Információ: vendégváró.hu
A bejárati ajtó melletti kis hibától eltekintve kifogástalan állapotú.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.