azonosító:

11494

törzsszám:

11134

szélesség (lat):

N 48° 13,093'

hosszúság (lon):

E 20° 17,905'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Középület

eredeti főtípus:

kulturális és szórakoztató épület

eredeti típus:

múzeum

jelenlegi kategória:

Középület

jelenlegi főtípus:

kulturális és szórakoztató épület

jelenlegi típus:

múzeum

megye:

Borsod-Abaúj-Zemplén

helység:

cím:

helyrajzi szám:

5190/3

település KSH kódja:

14492

földhivatal:

Ózd Körzeti Földhivatal

állapot:

Felújítás / átépítés alatt

rövid leírás:

Főhomlokzatával (É) a Törzsgyár felé forduló, U alaprajzú, emeletes, nyeregtetős, neoreneszánsz épület, sarok- és középrizalittal. Az elemi iskola (Jendech Alajos), 1911-ben egészül ki a hátsó épületszárnyakkal, 1983-tól tervezőiroda, múzeum és könyvtár kapott helyet benne.

külső leírás:

1. Telepítés
Az Ózdi Gyártelepi Társulati Elemi Népiskola épülete - ma Városi Múzeum (továbbiakban: Múzeum) a századfordulós Ózd központját képező Gyár utca és az egyénien ívelt Tisztisor (ma Bajcsy-Zsilinszky utca) menti területre, a Törzsgyár közvetlen szomszédságába települt. A város jelentős középületeit tartalmazó épületsor tagja - tovább bővítve azoknak a közjóléti intézményeknek a sorát, amelyeknek létestését a korabeli gyár magára vállalta. Bejárati homlokzata északra, a Gyár utcára néz, síkja az utcavonaltól hátrahúzva áll, ami egykor parkosított előkert elhelyezésére adott lehetőséget. A hátsó épületrész mögötti részen egykor a tágas tornaudvar és a tankert helyezkedett el.
A területre bevezető utak vonalvezetése ma is változatlan (kivéve az Ív úti átkötést), továbbra is a városszövet egyéni kialakítású része. A Múzeum épületének kiemelt szerepe megmaradt, de az épületegyüttes közvetlen környezete megváltozott, a tornaudvar részben beépült, a tankert csak nyomokban lelhető fel.
2. Tömegalakítás
A Múzeum tömege az idők során többször megváltozott, bővült, de már eredetileg is szimmetrikus elrendezésű, kétszintes és alápincézett volt - mindvégig tartotta a középületek léptékét. Kezdetben csak az utcai szárny épült meg, később épültek hozzá - a jelenlegi tömegalakításnak megfelelő -az oldalszárnyak. A Múzeum épülete így jelenleg egy K-Ny-i tengelyű fő- és két É-D-i tengelyű oldalszárnyból áll. Az épületet mindegyik építési fázisban (az eredeti folytatásaként) alacsony hajlásszögű, lecsonkolt, tompa ereszcsatlakozású tetőidommal zárták le. A főtömeget hátrafelé egy - a lépcsőházat rejtő - középrizalit tagolja, az oldalszárnyak bütühomlokzatát pedig földszintes bejárati toldaléképítmény gazdagítja. A szárnyak védett belső udvart fognak közre.
Az épület tömege az 1911-es bővítés óta jelentősen nem változott.

5. Homlokzati kialakítás
Az eredeti és a bővített homlokzati kialakítás egységes. A főszárny földszintjére - a neoreneszánsz stílusnak megfelelően - vaskosabb megjelenést mutató, kőkváderezést utánzó mélyfugás vakolat került. A földszintet az emelettől markáns osztópárkány választja el. Az emeleti részre könnyedebb megjelenést kölcsönző vakolatarchitektura került, finomabb vízszintes fugázással. Az emelet homlokfalának arányát a széles, mívesen kialakított zárópárkányok hangsúlyozzák. A hátsó épületszárny vakolatarchitekturája ezzel megegyezett, de mára eltérővé vált, mivel a felújítások során eltűntek a fugázások. A közép- és oldalrizalitokkal tagolt főhomlokzati nyílások elrendezése annak kiemelésére utal (C-B-A-B-C ritmussal, 2-4-1-4-2 tengellyel). A Gyár úti homlokzat középrizalitjának emeleti ablakai fölé timpanon került, az oldalrizalitok ablakait egyenes záródású párkány emeli ki, és mindkettő ablakait korinthoszi mintára kialakított fejezettel rendelkező félpillérek fogják közre. A középső ablak alá az íves bejárat timpanonja, az oldalsó ablakok alá pedig bábos balluszter-sor került. A főbejáratot 1-1 oszlop fogja közre. A főpárkány középső szakaszát indadíszek gazdagítják. Az oldal-és hátsóhomlokzatok ablakai megegyeznek, kivétel a hátsóhomlokzat résszerű vizesblokk ablakai. Az oldal- és a bütühomlokzatok aszimmetrikusak.
Az épület jelenleg vöröses színű, a párkányoknál és az ablakkeretezésnél sárgás, a lábazat szürkére festett (az eredeti színezésről nincs adat, de a fekete-fehér fotók nem mutatnak ilyen tónuskülönbségeket). A vakolatarchitektura többnyire különbözik az eredetitől - a markáns fugázások a lábazatnál és a hátsó homlokzaton eltűntek, a párkányok tagozatai átalakultak. Míves kiegészítői az épületnek az egykori tetődíszek és a hátsó homlokzat bejáratainak szépen megmunkált faszerkezetei. A főbejárat fém zászlótartói új keletűek.

állapot leírása:

Az épület állagáról általánosan elmondható: belseje a pinceszint kivételével jó állapotú, a külső elhanyagolt állapotban van. Az átalakított, felújított részletek leírását a II.3.a. pont tartalmazza bővebben (kiemelendő: az épület közlekedőtereinek nyílásai, a termek és gépészeti rendszer (fűtés) jelentős átalakításokon esett át). A tetőt felújítása folyamatban van.
Az épület vízelvezetése és a külső vakolat rekonstrukcióra szorul.