Almásvár
A képek forrása: www.varak.hu
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 7,463'
Hosszúság (lon):
E 26° 15,397'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Lemhény falutól északra, az azonos nevű patak völgye fölé emelkedő, Várerőse nevű hegyfokon, Kézdialmás határában.
Egyéb adat:
A várromhoz a piros háromszög turistajelzésen juthatunk el Lemhényből.
Rövid leírás:
A várhegy D-i, K-i és Ny-i oldal meredek; É-on egy nyereg köti össze a hegyháttal. A nyerget egy keskenyebb és egy szélesebb árok vágja át, ezek védték a hegyormon lévő várat. Az ovális alakú vár É-i oldalán egy összeomlott torony romjai láthatók. A Ny-i oldalon a vár falát és a vár belterületének felét egy mély árokkal a kincskeresők átvágták. Ezek munkájának nyomát őrzi a torony lebontott Ny-i fala és a torony körül ásott több m átmérőjű mély gödör is.
A várban 1977 nyarán a Sepsiszentgyörgyi Múzeum végzett ásatást. Az É-i oldalon egy 5 x 5 m belméretű, külső oldalán 7 x 7 m nagyságú négyszögletes torony került elő, 2 m falvastagsággal.
A Ny-i falszakasz közepén a várfal hiányzik; ezen a részen egykor kőbányát nyitottak, s a bejárati kapu É-i oszlopát is elbontották. A várfal íve középen behajlik. Az ellipszis alakú vár hossztengelye ÉNy – DK irányú, hossza 61 m; K-Ny-i átmérője 25 m.
A vár ovális alakja, a beugró négyszögű torony, a vár előtti U- alakú sáncok valamint a mésszel rakott fal egyértelműen a középkorba keltezik az erősséget. Először a négyszögű tornyot építették meg, majd ehhez csatolva, kőfallal vették körül a hegycsúcsot. A feljárat a Ny-i oldalról nyílott, ahol az ásatás során megtalálták a kapu nyomait. Minden valószínűség szerint egy időben épültek, a 12. sz. végén, a 13. sz. elején, és kezdetben mindkét vár a korai magyar feudális királyság keleti határvédő erődítményrendszerébe tartozott. A csekély régészeti anyag arra enged következtetni, hogy Almás-vár rendeltetése korán megszűnt, ugyanis a határvédelmet a 13. század elején átvette a betelepült székelység. Mások viszont úgy vélik, hogy még a 14. század után is lakták.
A leírás forrása: www.varak.hu
A várban 1977 nyarán a Sepsiszentgyörgyi Múzeum végzett ásatást. Az É-i oldalon egy 5 x 5 m belméretű, külső oldalán 7 x 7 m nagyságú négyszögletes torony került elő, 2 m falvastagsággal.
A Ny-i falszakasz közepén a várfal hiányzik; ezen a részen egykor kőbányát nyitottak, s a bejárati kapu É-i oszlopát is elbontották. A várfal íve középen behajlik. Az ellipszis alakú vár hossztengelye ÉNy – DK irányú, hossza 61 m; K-Ny-i átmérője 25 m.
A vár ovális alakja, a beugró négyszögű torony, a vár előtti U- alakú sáncok valamint a mésszel rakott fal egyértelműen a középkorba keltezik az erősséget. Először a négyszögű tornyot építették meg, majd ehhez csatolva, kőfallal vették körül a hegycsúcsot. A feljárat a Ny-i oldalról nyílott, ahol az ásatás során megtalálták a kapu nyomait. Minden valószínűség szerint egy időben épültek, a 12. sz. végén, a 13. sz. elején, és kezdetben mindkét vár a korai magyar feudális királyság keleti határvédő erődítményrendszerébe tartozott. A csekély régészeti anyag arra enged következtetni, hogy Almás-vár rendeltetése korán megszűnt, ugyanis a határvédelmet a 13. század elején átvette a betelepült székelység. Mások viszont úgy vélik, hogy még a 14. század után is lakták.
A leírás forrása: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-10-25 13:28:04
Közeli objektumok
Szent Simon és Júdás plébániatemplom (5.274 km)
Hajduk vára (6.373 km)
Szent Mihály templom (6.468 km)
Erzsébet királyné emlékoszlop (10.764 km)
Pótsa-Rettegi kúria (11.187 km)
Szent László plébániatemplom (11.580 km)
Rákóczi-vár (11.832 km)
Perkő-kápolna (12.411 km)
Római katolikus templom (12.556 km)
Könczey-Páll kúria (13.211 km)

