Hajduk vára
A képek forrása: www.varak.hu
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 7,669'
Hosszúság (lon):
E 26° 20,353'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falutól 10 km-re É-ra, a gyepár-tető oldalában
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Csíki-havasok D-i lábánál, a Háromszéki-medence szélén, az É-ról érkező Lemhény (Velence) patak mellett fekszik Lemhény község. A falutól északkeletre, 10 km-re, az 1302 m magas Gyepár-tető oldalában találjuk Hajduk-vár nyomait.
Az átjárókat védő, Hajduk várához hasonló erődítményeket Erdély császári-királyi megszállása után, az 1690-es években emelték. Ekkor tervezte Marsigli pl. a Piricse-tető és a Békás-szoros sáncait is. Hajduk várának keletkezését így joggal tehetjük a 17. század végére. A kicsiny erődnek fontos feladata volt az itt zajló tiltott sókereskedelem megfékezése, melyet egykor a Kárpátok hágóin át bonyolítottak le Moldva és Erdély között. E határszéli erődítmény éppen ott épült fel, ahol a helyiek által máig \"Sózók ösvényének\" hívott ösvény a Gyepár-tető alatt átbukik a Kárpátok gerincén. Őrsége éberen figyelte, és ha tehette, elfogta a sót csempésző legényeket.
Hajduk vára (amelyet olykor „Hajduk sáncának” is emlegetnek) ismeretlen időben pusztult el. A 19. század elején feltehetően már romokban hevert.
A háromszög alakú, minden oldalán 16 m hosszú vár felmenő falaiból sajnos mára csak kőtörmelék maradt. Terepalakulatai ma is jól kivehetők Részben feltöltődött, 6-7 méter széles árka majdnem 1 méter mély.
A leírás forrása: www.varak.hu / Karczag Ákos
Az átjárókat védő, Hajduk várához hasonló erődítményeket Erdély császári-királyi megszállása után, az 1690-es években emelték. Ekkor tervezte Marsigli pl. a Piricse-tető és a Békás-szoros sáncait is. Hajduk várának keletkezését így joggal tehetjük a 17. század végére. A kicsiny erődnek fontos feladata volt az itt zajló tiltott sókereskedelem megfékezése, melyet egykor a Kárpátok hágóin át bonyolítottak le Moldva és Erdély között. E határszéli erődítmény éppen ott épült fel, ahol a helyiek által máig \"Sózók ösvényének\" hívott ösvény a Gyepár-tető alatt átbukik a Kárpátok gerincén. Őrsége éberen figyelte, és ha tehette, elfogta a sót csempésző legényeket.
Hajduk vára (amelyet olykor „Hajduk sáncának” is emlegetnek) ismeretlen időben pusztult el. A 19. század elején feltehetően már romokban hevert.
A háromszög alakú, minden oldalán 16 m hosszú vár felmenő falaiból sajnos mára csak kőtörmelék maradt. Terepalakulatai ma is jól kivehetők Részben feltöltődött, 6-7 méter széles árka majdnem 1 méter mély.
A leírás forrása: www.varak.hu / Karczag Ákos
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2014-01-02 12:08:59
Közeli objektumok
Almásvár (6.373 km)
Rákóczi-vár (6.515 km)
Erzsébet királyné emlékoszlop (9.102 km)
Szent Mihály templom (9.804 km)
Szent Simon és Júdás plébániatemplom (10.844 km)
Szent László plébániatemplom (14.792 km)
Szent Mária Magdolna római katolikus templom (16.850 km)
Pótsa-Rettegi kúria (17.282 km)
Perkő-kápolna (17.897 km)
Római katolikus templom (17.933 km)

