Az első szlovák gimnázium

A kép forrása: Martin Žec / Panoramio
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 41,136'
Hosszúság (lon):
E 20° 6,678'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Muránska utca
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A német telepesek által alapított középkori eredetű bányászváros megélhetését egészen az újkorig a vasbányászat és annak feldolgozása adta. Lakossága az újkorra a betelepülések eredményeképpen nagyobbrészt szlovákká - kisebb részben magyarrá - vált.
A 19. század közepe ill. második fele a Magyarországon élő nem magyar nemzetiségek, így a szlovákok nemzeti ébredésének korszaka volt. Részben a hatalom által is tolerált, egyházi struktúrák mögé bújtatva a szlovák értelmiségiek igyekeztek szervezni a kultúrájuk, tudományuk és oktatásuk előbbre vitelét. E tevékenységük során a magyar kormányok egyre leplezetlenebb és erőszaktól sem visszariadó ellenkezésével, akadékoskodásával is meg kellett küzdeniük.
E politikai és kulturális közdelem egyik jelképének számít Nagyrőce városa, ahol 1864-ben megnyílt az első, szlovák nyelvű evangélikus gimnázium. Ez volt az első olyan középiskola, amelynek tanulói a tárgyakat anyanyelvükön, szlovákul hallgathatták és ebből ugyancsak szlovák nyelven vizsgázhattak le.
Az iskola létrejötte, valamint a többi szlovák kulturális (vagy kulturálisnak álcázott politikai) szervezet tevékenysége, valamint a megjelenő szlovák lapok egyre nagyobb hatása, persze a magyar nacionalista vezető réteg dühödt ellenállását és ellenlépéseit váltották ki. A budapesti Vallás- és Közoktatási Minisztérium felkérte az evangélikus szuperintendenst (kb.: püspököt) a rőcei intézmény megvizsgálására. Ezen - erősen koncepciós ízű - vizsgálat nyomán az egyház 1874-ben kijelentette, hogy a nagyrőcei szlovák gimnáziumot nem tekinti az evangélikus egyház intézményének, így annak működését betiltja. Annak ellenére, hogy az intézmény igen rövid ideig működött, a 19. századi szlovák értelmiség fontos személyiségei tanítottak benne (pl. Botto, Francisci, stb.) Rőce pedig a szlovák nemzeti mozgalom egyik jelképes helyszínévé vált.
A gimnáziumnak helyet adó épület egy későbarokk-rokokó stílusban a 18. század végén épült, földszintes kúria volt. A Murányi utcával párhuzamos tengelyű, téglalap alaprajzú, manzárd tetős, zsindellyel fedett ház félköríves záródású főkapuja is a Murányi utcáról nyílik.
A műemléki védettségű kúriában 1991-ben múzeum nyílt meg, melynek tárlatán az egykori iskola és a város történetével foglalkozó állandó kiállítás mellett időszaki tárlatok is helyet kapnak.
A 19. század közepe ill. második fele a Magyarországon élő nem magyar nemzetiségek, így a szlovákok nemzeti ébredésének korszaka volt. Részben a hatalom által is tolerált, egyházi struktúrák mögé bújtatva a szlovák értelmiségiek igyekeztek szervezni a kultúrájuk, tudományuk és oktatásuk előbbre vitelét. E tevékenységük során a magyar kormányok egyre leplezetlenebb és erőszaktól sem visszariadó ellenkezésével, akadékoskodásával is meg kellett küzdeniük.
E politikai és kulturális közdelem egyik jelképének számít Nagyrőce városa, ahol 1864-ben megnyílt az első, szlovák nyelvű evangélikus gimnázium. Ez volt az első olyan középiskola, amelynek tanulói a tárgyakat anyanyelvükön, szlovákul hallgathatták és ebből ugyancsak szlovák nyelven vizsgázhattak le.
Az iskola létrejötte, valamint a többi szlovák kulturális (vagy kulturálisnak álcázott politikai) szervezet tevékenysége, valamint a megjelenő szlovák lapok egyre nagyobb hatása, persze a magyar nacionalista vezető réteg dühödt ellenállását és ellenlépéseit váltották ki. A budapesti Vallás- és Közoktatási Minisztérium felkérte az evangélikus szuperintendenst (kb.: püspököt) a rőcei intézmény megvizsgálására. Ezen - erősen koncepciós ízű - vizsgálat nyomán az egyház 1874-ben kijelentette, hogy a nagyrőcei szlovák gimnáziumot nem tekinti az evangélikus egyház intézményének, így annak működését betiltja. Annak ellenére, hogy az intézmény igen rövid ideig működött, a 19. századi szlovák értelmiség fontos személyiségei tanítottak benne (pl. Botto, Francisci, stb.) Rőce pedig a szlovák nemzeti mozgalom egyik jelképes helyszínévé vált.
A gimnáziumnak helyet adó épület egy későbarokk-rokokó stílusban a 18. század végén épült, földszintes kúria volt. A Murányi utcával párhuzamos tengelyű, téglalap alaprajzú, manzárd tetős, zsindellyel fedett ház félköríves záródású főkapuja is a Murányi utcáról nyílik.
A műemléki védettségű kúriában 1991-ben múzeum nyílt meg, melynek tárlatán az egykori iskola és a város történetével foglalkozó állandó kiállítás mellett időszaki tárlatok is helyet kapnak.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-10-17 15:52:41
Közeli objektumok
Evangélikus templom (0.156 km)
Szent Lőrinc plébániatemplom (0.234 km)
Városi vendéglő (Kohút) (0.309 km)
Városháza (0.319 km)
Evangélikus templom (3.285 km)
Evangélikus templom (4.244 km)
Evangélikus templom (5.321 km)
Harangtorony (5.649 km)
Evangélikus templom (5.690 km)
Evangélikus templom (5.754 km)