Szent Lőrinc plébániatemplom

A kép forrása: Martin Rehak / Panoramio
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 41,063'
Hosszúság (lon):
E 20° 6,834'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A település központjában.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Árpád-kori eredetű kisvárost német ajkú telepesek alapították a 13. században. Középkori története és gazdasági élete szorosan egybeforrott a Murány-mente vasiparával: vasérc bányászatával és kohászatával.
A település legidősebb és legértékesebb műemlékeinek egyike a kisváros középkori eredetű, a 15. század második felében, későgótikus stílusban felépült plébániatemploma. A keletelt tengelyű, egyhajós, nyeregtetős, ma fémlemezzel fedett templom téglalap alaprajzú hajójához keleten kissé szűkebb és alacsonyabb, poligonális záródású szentély kapcsolódik. A nyugati homlokzat előtt áll karcsú, magas, eredetileg gótikus, de az új korban egy újabb szinttel megmagasított, gúlasisakos harangtornya. Eredetileg két tornya volt az épületnek, de a másik torony egy 1892-es tűzvészben elpusztult. A hajó déli főbejárata elé kis szélfogó épült. A templom belső megvilágítását eredeti kőrácsos gótikus ablakok szolgálják. A templom belsejében több értékes, kőből faragott, gótikus épületelem, ajtókeret, szentségház maradt fenn.
A templom főoltára neogótikus, Fuhrmann Gyula iglói faszobrász mester munkája. Igen értékes oltárkép-táblája 1500. körül készült és Szent Quirinusz életéből ábrázol jeleneteket. (Ennek a kevésbé ismert szentnek a kultusza a középkorban igen népszerű volt német területen, így a Magyarországra érkező német telepesek között is.)
A templom körül szabálytalan kör alakban kőfal húzódik.
A település legidősebb és legértékesebb műemlékeinek egyike a kisváros középkori eredetű, a 15. század második felében, későgótikus stílusban felépült plébániatemploma. A keletelt tengelyű, egyhajós, nyeregtetős, ma fémlemezzel fedett templom téglalap alaprajzú hajójához keleten kissé szűkebb és alacsonyabb, poligonális záródású szentély kapcsolódik. A nyugati homlokzat előtt áll karcsú, magas, eredetileg gótikus, de az új korban egy újabb szinttel megmagasított, gúlasisakos harangtornya. Eredetileg két tornya volt az épületnek, de a másik torony egy 1892-es tűzvészben elpusztult. A hajó déli főbejárata elé kis szélfogó épült. A templom belső megvilágítását eredeti kőrácsos gótikus ablakok szolgálják. A templom belsejében több értékes, kőből faragott, gótikus épületelem, ajtókeret, szentségház maradt fenn.
A templom főoltára neogótikus, Fuhrmann Gyula iglói faszobrász mester munkája. Igen értékes oltárkép-táblája 1500. körül készült és Szent Quirinusz életéből ábrázol jeleneteket. (Ennek a kevésbé ismert szentnek a kultusza a középkorban igen népszerű volt német területen, így a Magyarországra érkező német telepesek között is.)
A templom körül szabálytalan kör alakban kőfal húzódik.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-04-12 19:41:19
Közeli objektumok
Városháza (0.129 km)
Városi vendéglő (Kohút) (0.189 km)
Az első szlovák gimnázium (0.234 km)
Evangélikus templom (0.237 km)
Evangélikus templom (3.054 km)
Evangélikus templom (4.462 km)
Evangélikus templom (5.101 km)
Harangtorony (5.439 km)
Evangélikus templom (5.480 km)
Evangélikus templom (5.788 km)