Dévényi vár
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 10,466'
Hosszúság (lon):
E 16° 58,758'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Dévény
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Duna és a Morva összefolyásánál épült a meredek sziklacsúcsra a vár, amely évszázadokon át Magyarország nyugati kapujának számított. A megtelepedés azonban korábbi a várhegyen: a délnyugati lejtőn egy késő bronzkori telepet tártak fel. A hallstatti-időszakban erődítéssel védett település állt itt. A kelta időszak után a 4. század utolsó harmadában a rómaiak erődítették meg a területet. A 9. században morva hatalmi központ épült (palánkvárát a Fuldai évkönyv is említi). Szlovák kutatók szerint ebből a korszakból származik egy keletelt templom is, amelynek a maradványait sikerült azonosítani.
A 10. század elején magyar fennhatóság alá került a várhegy, amely valószínűleg továbbra is erődített hely volt. A kővár (elsőként egy falakkal övezett öregtorony) kiépítésére a 13. században, de még a tatárjárás előtt került sor. A 14-15. század fordulóján átépítették és kibővítették a várat. A 15. században épülhetett az a gótikus épület (palota?) is, amelynek csak értékes kőtöredékeit sikerült feltárni. 1420-ban a várat Zsigmond Garai Miklósnak adományozta, aki jelentősen kibővítette. Az ezt követő évszázadban nemesi családok tulajdonban volt. 1527 után a Báthory-család birtoka lett, ekkor reneszánsz részletekkel (például a ma is látható Apáca-torony) bővítették. A stratégiai jelentősége a török fenyegetettség elmúltával megszűnt, végül Napóleon 1809-es hadjárata során rombolták le.
A 10. század elején magyar fennhatóság alá került a várhegy, amely valószínűleg továbbra is erődített hely volt. A kővár (elsőként egy falakkal övezett öregtorony) kiépítésére a 13. században, de még a tatárjárás előtt került sor. A 14-15. század fordulóján átépítették és kibővítették a várat. A 15. században épülhetett az a gótikus épület (palota?) is, amelynek csak értékes kőtöredékeit sikerült feltárni. 1420-ban a várat Zsigmond Garai Miklósnak adományozta, aki jelentősen kibővítette. Az ezt követő évszázadban nemesi családok tulajdonban volt. 1527 után a Báthory-család birtoka lett, ekkor reneszánsz részletekkel (például a ma is látható Apáca-torony) bővítették. A stratégiai jelentősége a török fenyegetettség elmúltával megszűnt, végül Napóleon 1809-es hadjárata során rombolták le.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2011-07-30 06:57:17
Közeli objektumok
Rotunda maradványai (0.193 km)
Nagymorva kori templom maradványai (0.197 km)
Dunaszabályozási emléktábla (0.322 km)
Szent Kereszt templom (0.592 km)
Római fürdő maradványai (3.573 km)
Vasúti felüljáró (3.594 km)
Szentlélek templom (3.659 km)
Vasúti felüljáró (4.423 km)
Csalogányvölgyi temető (6.804 km)
Vörös-híd maradványai (7.017 km)

