Kirschlag vára

Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 47° 30,026'

Hosszúság (lon):

E 16° 17,738'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A településközponttól délre emelkedő, erdős domb tetején

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A történelmi Magyar Királyság "ezeréves" nyugati határvonalától alig pár kilométerre, de már Alsó-Ausztria területén áll Kirschlag mezőváros, és fölötte büszke várának jelentős méretű romjai.

Az ausztriai határvidékre és az újonnan alapított Kirchschlag településre állandó fenyegetést jelentő, magyar betörések ellen 1180-ban a stájer nemesi származású Herrand von Wildon kezdte meg a vár építését. 1240-ban unokája házassága révén az uradalom a Kuenringerek kezére került. Az 1246-ban kihalt Babenbergek után fennmaradt örökségért II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar király szállt harcba, minek eredményeként 1252-ben a vár magyar kézbe került, és csak 1260-tól jutott újra a Kuenringerek tulajdonába. 1287-ben a Pottendorfereké lesz Kirchschlag. Erre az időre tehető a helység vásárvárosi rangra emelkedése.

"A szép” Friedrich herceg elleni nemesi felkelést követő megtorló hadjárat után a hercegi seregek a várat részben elpusztították. A Pottendorferek egy időre elveszítették Kirchschlagot, és majd csak 10 év múlva kapták vissza hűbérbirtokként.

1320 és 1325 között a Pottendorferek egy teljesen új várat építettek. Ennek maradványai képezik a jelenlegi romterület magját. A 12. és 13. században létesített épületeknek nem maradtak meg látható nyomai.

Cristoph von Pottendorf alapította a mai plébániatemplomot, melynek építési munkálatait 1460-ban kezdték meg. A Pottendorferek kihalását (1488) követően, több tulajdonosváltás után, 1502-ben a felső-ausztriai Pucheimer család lett Kirchschlag ura, ahol 1529-ben és 1532-ben is, Kőszeg török ostroma során török rablóseregek garázdálkodtak. Ugyan a várat és a fallal körülvett vásárteret nem tudták elfoglalni, de a védtelen külső épületekben súlyos károkat okoztak és fosztogattak.

A legfontosabb újabb kori építési munkálatok 1538-1544 között, Andreas von Pucheim uralma alatt folytak. Az Erasmus von Pucheim uralma alatt pusztulásnak induló várat 1580 és 1582 között IV. Christoph van Pucheim helyreállíttatta. A Harmincéves háborúban győzedelmeskedő császári tábornok, Hans Christoph III. von Pucheim 1651/1652-ben a fő téren építette fel udvarházát. Erre a korszakra tehetőek a vár utolsó építési munkálatai. Míg 1663 és 1672 között a vár jó állapotban volt, 1682-ben már komoly hiányosságok jelentkeztek. A 18. század közepére már részben az enyészet útjára jutott.

Hans Cristoph III. von Pucheim halála után Kirschlag 1657-ben unokaöccsére, gróf IV. Pálffy Miklósra szállt. A napóleoni háborúk ideje alatt ugyan elkerülték a harcok a várost, de 1805-ben és 1809-ben a több száz francia katona elszállásolása nagy anyagi károkat okozott a városnak. Az 1807-ben hercegi rangra emelt Pálffyak voltak Kirchschlag földesurai a jobbágyság felszabadítását eredményező 1848-as magyar forradalom és szabadságharc befejezéséig. A jobbágyság felszabadulását követően már nem állt a Pálffyak érdekében a kirchschlagi uradalom birtoklása, így az többszöri tulajdonosváltást követően 1905-ben a kirschlági szövetkezeti piac tulajdonába került.

Egy területcsere következtében a várrom végezetül 1974-ben az akkori Kirchschlag város tulajdonába került.

A leírás forrása: a helyszínen tablón olvasható, magyar nyelvű tájékoztató szövege. A képek forrása: panoramio.com, Heinz Chlebecek, Horváth János, Jack Corilon.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2018-01-29 22:05:50