Református templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 52,047'

Hosszúság (lon):

E 23° 4,160'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Rapoltu Mare, temetődomb

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A falu nevét 1332-34-ben említik először az oklevelek.
A középkori református templom alaprajza figyelemreméltóan egyedi. Azzá teszi, elsősorban a szentély kialakítása, amely a hatszög két oldalával záródik úgy, hogy a két oldal a templom tengelyében találkozik, tehát tengelysarkos formát vesz fel. A szentély tere fölé későgótikus, kétszer hornyolt bordákkal megépített hálóboltozat feszül. Egy 1913-ban végzett felmérés szerint a hajó is boltozva volt egykor. Ennek lenyomatát találták meg akkor.
Kevésbé szokatlan, de nem is hétköznapi megoldás a hajó déli oldalán álló torony, amelynek toronyalji tere egyúttal a templomba történő bejárat előcsarnoka, előtere is. A torony azonban már újkori, a 19. század közepén épült
E különleges elrendezésű középkori templom pontos építési idejét nem ismerjük, ám méretei és részletformái alapján a 15. század második felére tehetjük. A templom szentélyében egy lemeszelt felirat szerint Macskási György renováltatta a templomot 1507-ben. A torony egyik harangját 1523-ban öntötték. Egy 1518-as adat szerint az épületet Szent Jakab apostol tiszteletére szentelték.
A falu még a 16. században reformátussá vált. A ma már gyülekezet nélküli, lényegében elhagyott templom egykori berendezéséről alig van adat. A 20. század elejéről fennmaradt egy utalás, mely szerint a templom falait „régi patrónus családok” 18., 19. századi címerei díszítették. (A templom az 1960-as években leégett, korábbi berendezése elpusztult, a fedélszék megsemmisült)
Debreceni László az erdélyi református templomok tudós kutatója és építésze az 1930-as években nagy felületen figyelt még meg falképeket. Az 1960-as években történt, a tűzvészt követő helyreállítás a vakolatok jelentős részét nem kímélte, így az egykori falképek is jelentős mértékben semmisültek meg. Ezekből azonban néhány szigetszerű foltot meghagytak, melyeket fatáblákkal takartak el. A falképek közül még ma is azonosítani lehet egy, a sírládából kiemelkedő fájdalmas Krisztust,, egy pieta ábrázolást, valamint a diadalív déli oldalán egy köpenyes Máriát.

/”Erdélyi falképek és festett faberendezések” – Lángi József, Mihály Ferenc – vonatkozó szócikke nyomán/

Adatlapot készítette:

Marcius

Adatfelvétel ideje:

2011-12-08 07:18:42