Megújulásunk támogatója:  

Városháza

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 3,337'
Hosszúság (lon):
E 21° 55,689'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BH-II-m-A-01085
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Oradea, Piaţa Unirii nr 1.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A nagyváradi Városháza épületegyüttese a város egyik legreprezentatívabb szimbóluma, mely uralja a Sebes Körös mentén fekvő városközpont képét. (Ezen a területen állt 1901-ig Várad első püspöki palotája, melyet Csáky Miklós püspök 1742 körül emeltetett. A szerény megjelenésű, egyszerű homlokzatokkal ellátott földszintes, belső udvarral rendelkező épület 1776 után a katolikus főgimnáziumnak adott otthont, majd 1780-1874 közt a váradi akadémiának és a gimnáziumnak, 1874-1896 között az Állami főreáliskolának, végül ideiglenesen a törvényszéknek.)
1895-ben határozta el a Városi Tanács, hogy az épület bontásával egy új Városházát építtet. A tervezésre meghirdetett pályázatot 1896-ban ifj. Rimanóczy Kálmán két másik pályaművel megosztva nyerte el s őt bízták meg egy a három tervvariáns összedolgozásával. A kivitelezésre kiírt versenyt is Rimanóczy nyerte el s így 1902 február 26-án elkezdődhettek a munkálatok. Az ünnepélyes épületátadásra 1904 január 10-én került sor.
Az épület eklektikus, alapvetően neoreneszánsz stílusban épült. A főtérre és a belőle induló két párhuzamos utcára néző homlokzatok, így a tömeg hangsúlyos elemei a nyitott bejárati előcsarnok és a fölötte emelkedő díszterem manzárdtetős rizalitja, illetve a Körös felőli szárny magas tornya. Az épületegyüttes szárnyai két belső udvar köré szerveződnek.
Az épületegyüttes szuterén szintje fölé két emeletet emeltek úgy, hogy a díszterem két emelet teljes magasságát foglalja el. A díszterem kiemelkedő szerepe nem csak az alaprajzi elrendezést határozza meg, hanem a homlokzat kialakításra is erőteljes hatással bír. A homlokzatok földszintje mindenütt falsávozott, ami hangsúlyosan horizontális jelleget ad az épületnek. Ezt ellenpontozzák a két emelet magasságában emelkedő korintoszi fejezetes homlokzati pilaszterek. A középrizalitot a főhomlokzaton a kétoldalt kisebb kiülésű rizalitok fogják közre, melyeket ión fejezetű oszloppárok határolnak.
Az épület ablakai a neoreneszánsz teljes formavilágát felvonultatják.
A főhomlokzati rizalit főpárkánya fölött baluszteres mellvéd fut körbe, fölötte a kiugró sarokon két-két allegorikus szoborral, melyek a tudományt, a művészetet, az igaszságügyet és a mezőgazdaságot szimbolizálják.
A homlokzati részletek rendkívül változatosak: összetett, főként reneszánsz formakincsű konzolok, szecessziós domborműbetétek, stilizált methopék, futókutyák, fesztonok, kagylódíszek eklektikus egyvelege borítja a falakat.
Az északi oldal 50 méter magas tornya egy ideig tűzoltótorony szerepet töltött be.
A főhomlokzat árkádjai mögött nyíló tágas előcsarnokból a főtengelyben elhelyezett, háromrámpás monumentális lépcső vezet az emeletre. A lépcsőház freskóit Udvardy Ferenc készítette.
Adatlapot készítette:
Marcius
Adatfelvétel ideje:
2011-09-01 15:27:18
 
 

Állapotjelentések

2016.09.20 12:21 Lacipap állapot: 4 - koordináta: N 47° 3,369' E 21° 55,671' - egyéb

Az épület nagyon impozáns! Sajna nem igazából látható rajta a gondoskodás. Vakolat hiányok és a festés lehullása jellemezi sok helyen.

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.