Zsidóvár
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 37,197'
Hosszúság (lon):
E 22° 6,378'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
TM-I-s-A-06067
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
Egy kilométerre délre a falutól
Egyéb adat:
Temes megyében, a Bánság keleti részén fekszik a Nadrág-patak partján Zsidóvár falva. A felette emelkedő hegyen áll vára. A Zsidóvár Szörényvár, Orsova, Miháld (Karán)Sebes stb. várakkal együtt alkotta a lugosi uradalmat, amelynek központja volt. A falutól körülbelül egy kilométerre fekvő vár mára romjaiban áll csak, jelentős része az évszázadok során elpusztult.
Rövid leírás:
Zsidóvár építése a Csáky családhoz köthető, akik a 13-14. század folyamán építették az erősséget, amely később királyi vár lett. A 15-17. században számos főúri és királyi tulajdonosa volt a várnak és számos hadi esemény középpontjában állt.
A vár egy lekerekített sarkú, közel négyszög alaprajzú várfallal körülkerített erősség volt, amelyet nyugat felől árok övezett. Két tornya közül az egyik a nyugati oldalon, másik a délkeleti oldalon, mint kaputorony állt. A falak mára 6-7 méter magasságig maradtak meg.
A vár délnyugati sarkában állt a lakótorony és egy melléképület, a déli oldal mellett fából, vályogból és téglából épült ideiglenes építmények álltak.
Hadászati szerepét a lugossi erőd erősödésével vesztette el a 17. században. A karlócai béke után ezt a várat is le kellett volna rombolni, amely azonban nem történt meg, így a 18. század elején rablófészekké vált, amelyet végül megszálltak a császári csapatok és ötven embert agyonlövettek.
Az 1970-es években végzett régészeti feltárások során részben feltárták a falakat és több építési periódust is azonosítottak, így az udvaron álló épületek egy része egy későbbi időpontban épült meg.
Forrás: www.varak.hu
A vár egy lekerekített sarkú, közel négyszög alaprajzú várfallal körülkerített erősség volt, amelyet nyugat felől árok övezett. Két tornya közül az egyik a nyugati oldalon, másik a délkeleti oldalon, mint kaputorony állt. A falak mára 6-7 méter magasságig maradtak meg.
A vár délnyugati sarkában állt a lakótorony és egy melléképület, a déli oldal mellett fából, vályogból és téglából épült ideiglenes építmények álltak.
Hadászati szerepét a lugossi erőd erősödésével vesztette el a 17. században. A karlócai béke után ezt a várat is le kellett volna rombolni, amely azonban nem történt meg, így a 18. század elején rablófészekké vált, amelyet végül megszálltak a császári csapatok és ötven embert agyonlövettek.
Az 1970-es években végzett régészeti feltárások során részben feltárták a falakat és több építési periódust is azonosítottak, így az udvaron álló épületek egy része egy későbbi időpontban épült meg.
Forrás: www.varak.hu
Adatlapot készítette:
hil.di
Adatfelvétel ideje:
2013-07-08 20:11:20
Közeli objektumok
Galadna vára (16.795 km)
Református templom (22.749 km)
Facsád vára (27.880 km)
Sebestorony (31.330 km)
Kápolnás vára (38.112 km)
Kövesd vára (38.286 km)
Mocsonyi-kastély (40.376 km)
Zsidovin vára (42.506 km)
Tótvárad vára (42.538 km)
Dobrai sánc (42.769 km)

