Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 14,630'

Hosszúság (lon):

E 19° 6,373'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok) község délkeleti határában

Egyéb adat:

Csábrágot felépítése után egy ideig Litva várának mondták. Ezt az elnevezését a közeli, Litva nevű romvártól kapta, mely tőle DK-re 3 km-re, a Litva folyó kanyarulatában állt, és az 1320-as években pusztult el. A két vár közelsége és azonos neve miatt e korán elpusztult vár adatait a történészek napjainkig tévesen, Csábrág történelmében szerepeltetik.

Rövid leírás:

A hegytetőn helyezkedik el a palota, melyet a belsővár falai öveznek. Az alsó szinteken hatalmas, négyszögletes bástyák által erődített védőövek húzódnak. A romokat a fák és bokrok részben benőtték, több emeletes falai azonban így is rendkívül látványosak.

Az „új” Litva várat feltehetően Károly Róbert építtette Csák Máté halála után, majd 1335-ben a Dobrakutyai nemzetségnek adományozta. 1342-ben a király Dobrakutyai Demeter fia Lőrinc fiaitól, Pétertől és Leukustól hűtlenség címén elkobozta Litva várát (a későbbi Csábrágot) a másik, romos Litva várral, valamint 26 faluval és 6 vámmal együtt. Mária királynő Szécsényi Franknak adta zálogba, de Zsigmond 1387-ben Saskőért visszacserélte, és 1390-ben Jolsvai Leustáknak adta, aki viszont Keselőkőért cserében Pásztói Jánosnak és kazai Kakas Lászlónak engedte át. 1394 óta egyedül a Kakas családé volt.

A várat a 15. század második felétől kezdve többnyire már Csábrágnak nevezik. Még 1467 előtt Horváth Damján szerezte meg, s e család felvette a Csábrági, ill. a Litvai előnevet. 1475-ben Horváth Damján özvegye Balassa Lászlóhoz ment nőül, s a következő évben sógorával, Horváth Péterrel osztozott meg a vár birtokain. 1511-ben már Fáncsy Orbán volt Csábrág tulajdonosa, aki ebben az évben eladta a várat a hozzá tartozó birtokokkal és néhány falu vámjával Tamás érseknek és az Erdődyeknek. 1517-ben azután II. Lajos király adománya ill. Bakócz Tamás végrendelete nyomán végleg az Erdődyeké lett. Később Erdődy Klárával hozományul Pálffy Péter szerezte meg. Itt született fia, a törökverő Pálffy Miklós. Az ellenkirályok alatt Csábrág vára és népe sok zaklatást szenvedett el; 1547-ben Balassa Menyhért a Ferdinándhoz hű Pálffy Pétertől elvette Csábrágot, de gróf Salm királyi vezér 1549-ben visszaszerezte azt Pálffy Péter számára és királyi őrséget helyezett a várba. 1585-ben Giulio Ferrari olasz építész, Korpona és Bakabánya erődítéseinek tervezője megerősítette a várat. A Bocskai-felkelés alatt 1604. december 28-án, a fejedelem hajdúi bevették Csábrágot. Illésházy István özvegyének elhalálozásával, 1622-ben, II. Ferdinánd király báró Koháry Péter érsekújvári vicegenerálisnak és utódainak adományozta. A felkelések idején Bethlen, I. Rákóczy György, Thököly és II. Rákóczi Ferenc csapatai foglalták el a királyhoz mindig hű Koháryak ellenállása után. Az utolsó felkelés leverése után Csábrág katonai szerepe megszűnt és csak vadregényes fekvésű vidéki kastélyként szolgált a Koháryak nyári lakóhelyéül. Csábrág várát 1812-ben Koháry Ferenc felgyújtatta és azóta a hajdan híres vár lakatlan rom.

Forrás: Karczag Ákos/várak.hu

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-07-09 18:13:04