Megújulásunk támogatója:  

Mátyás király szülőháza

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 46,260'
Hosszúság (lon):
E 23° 35,255'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
CJ-II-m-A-07393
Típus:
Lakóépület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Mátyás király utca (Str. Matia Corvin) 6.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Kolozsvár és egész Erdély egyik legismertebb műemléke ez a középkori eredetű, számos gótikus és reneszánsz nyílászáró-keretet is őrző, egy emeletes, nyeregtetős ház. Kiemelkedő megbecsültségének oka az, hogy falai között látta meg a napvilágot - valószínűleg 1443-ban - Hunyadi János erdélyi vajda, későbbi kormányzó fia, Mátyás, Magyarország egyik legkiemelkedőbb királya. Ez egyben a legelső, a házról rendelkezésünkre álló adat is. Ekkoriban az épület Méhfi Jakab gazdag szőlőbirtokos polgár tulajdona volt. (Írott adatok mellett ezt az épület alatti, hatalmas pince is alátámasztja.) Később az uralkodó által adómentességgel megtisztelt ház a Kolb család kezére jutott, akik még a 15. század végén felújították és bővítették azt. E munkálatok eredményei a ma ismert legrégebbi gótikus faragványok a házon. A következő átépítési periódus a 16. sz. második felében következett be, amikor a mai nyugati traktust egybeépítették a házzal.
1740-ben maga a város vásárolta meg az adómentes, így spekulációkra mindig lehetőséget adó házat és katonai kórház céljára engedte azt át. Minden bizonnyal e finkcióváltáshoz köthetőek a ház udvari oldalának barokk kori bővítményei. Az 1830-as években többször rabokat helyeztek el itt, 1848-49-ben pedig hadikórházat rendeztek be falai között - erősen lelakva és átalakítva az öreg épületet.
A 19. sz. második felében aztán - történészek kezdeményezésére - lábra kapó Mátyás-kultusz eredményeképp sikerült újra egyértelműen beazonosítani a szülőházat. I. Ferenc József király 1887-es kolozsvári látogatása alkalmával nehezményezte a ház állapotát és kezdeményezte annak táblával való megjelölését. Ennek eredményeképp került sor 1889-ben a ma is látható bronz tábla - Zala György szobrászművész korvinákból másolt motívumokat felmutató alkotása - kihelyezésére.
A házat a katonaság távozása után - szakszerűtlenül - felújították és az Erdélyi Kárpát Egyesület által rendezett néprajzi kiállítást helyeztek el benne. A legnagyobb mérvű helyreállítására 1942-43-ban Kós Károly építész vezetésével került sor, ekkor alakítva ki az épület mai képét.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-06-21 10:55:29
Az adatlap forrása:
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.