Református templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 2,358'

Hosszúság (lon):

E 23° 44,768'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu központjában, a települést keresztül szelő Kecsedi-patak bal (K-i) partjának közelében.

Egyéb adat:

Irodalom: Entz Géza: Erdély építészete a 11-13. században, Kolozsvár 1994. Kelemen Lajos: Kolozsvár közvetlen környékének történeti és mûemlékei. Kolozsvári szemle II., 1943.

Rövid leírás:

A Kolozs (korábban Szolnok-Doboka) megyei völgyi faluban, a patak bal oldali lejtőjén meglehetősen magas helyen, szentélye felől erősen terepbe süllyesztve áll a templom. A jelentős méretű templomkert műveletlen, temetőként már régen nem használják. A magyar temető a templomtól néhány száz méterre keleti irányban magas domb tetején van.
A templom alaprajza egyetlen összefüggő tér, a keleti oldalon a nyolcszög felével záródik, a mennyezet sík deszkafödém. Nem lehet megállapítani, hogy a jelenlegi templom egy korábbi nagyobb templomnak szentélye volt-e, vagy eredetileg is így épült. A nyugati oldalon átlós támpillérek, a sokszögzáródásnál 6 db támpillér található. Ablakai rézsűs csúcsíves gótikus ablakok, sajátos egyedi kő mérművekkel, a hajóban pedig szegmensívűre kifalazva. Két ablakban a mérműveket naiv módon fűrészelt deszka \\\"mérművekkel\\\" pótolták. A templom részben cseréppel, részben bádoggal fedett, de a bádog alatt megtalálható az eredeti zsindelyfedés. (A tetőszerkezetre rendkívül veszélyes megoldás.) A templom tömegét jellemzővé teszi a nyugati oldalon egy fa huszártorony. A nyugati oldalon utólagosnak tűnő cserépfedésű előtető védi a bejáratot. A templombelsőben a szentélyrésznél sokszögű falazott szószék található, s ennek közelében két bordakonzol a szentélyrész egykori boltozását bizonyítja. Átellenben, a nyugati oldalon fa karzat és harmóniumnak szolgáló rész készült díszítőfestés nélkül. Az északi falon latin magyar feliratú sírkő található (Ebeni Gábor és Csegézi Judit) 1725-ből.
Az épület állaga veszélyeztetett. Az épület földben álló szakaszain a falak egy méter magasságig felvizesedtek. Már sok évvel ezelőtt koszorú rendeltetéssel a külső oldalon kovácsoltvas abroncsozás készült. A falak valamennyi nyílásnál megrepedtek, és a déli és északi támpillérek is elváltak a faltól. Mivel a templomot ritkán használják rohamos tönkremenetele várható. Kikérdezés alapján megállapítható régi családnevek: Koszorús, Szalontai, Váradi, Bányai, Bodonyi, Jakabházi, stb.
A mintegy ezer lelkes román pünkösdista és baptista lakosság mellett ma már csak négy magyar református idős asszony él a faluban.

A leírás a BME (Istvánfi Gyula professzor) által vezetett „Pusztuló építészeti emlékek felmérése és dokumentálása a Kárpát-medencében” felmérő program 1998. évi jegyzőkönyve alapján készült. Itt is köszönetet mondunk Veöreös Andrásnak, szíves segítségéért.

A fenti leírást más forrásokból származó adatokkal úgy egészíthetjük ki, hogy az épület minden bizonnyal a település 15. században Szent Margit tiszteletére emelt, a mostaninál jóval nagyobb méretű plébániatemplomának máig fennmaradt szentélyrésze, amely átvészelte az épület 17. századi tönkremenetelét. A templomban egykor volt freskókról az 1860-as évekből rendelkezünk adattal. A templom falába épített sírkőről Dr. Őri Péter kutatásai bebizonyították, hogy feliratai két időszakból származnak. Ezért a követ – a rajta szereplő nevek azonosításával – az eddigi 18. századi keltezéssel ellentétben meggyőzően datálta a 16-17. sz fordulója körüli időszakra. A gyülekezetét vesztett épületet 2007-ben részben sikerült felújítani. A templomkulcs a falu ortodox vallású, román harangozójától kérhető el - románul.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-01-12 15:41:17