Református templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 0,944'

Hosszúság (lon):

E 23° 35,447'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu D-i részén, belterületen emelkedő kis domb tetején, erdős környezetben.

Egyéb adat:

: Irodalom: Entz Géza: Erdély építészete a 11-13- században, Kolozsvár, 1994. Gyõrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II., Bp., 1987.

Rövid leírás:

Dombos környezetben, szabálytalan utcarendszerű faluban egy dombhát végén romos állapotba kerülő épület. Az egész falu csökkenő lélekszámú és elöregedő, de a paraszti gazdálkodás még eleven. A templom környezetében, a dombtetőn középkori temető lehetett. Néhány sír még századunkból létezik.
A templom többperiódusú, kisméretű, karzattal, toronnyal és melléépített kriptával. Két kis déli ablaka egyetlen kőből kifaragott rézsűs, félköríves, ritka példány. 1729-ben a leomlott szentélyű templomot átalakították református templommá. Az arcus triumphalis lefaragva vagy elbontva, helyére - talán az eredeti alapokon - a nyolcszög felével záródó új (rendeltetését vesztett) szentélyt építettek, nagy ablakokkal, s innen új bejáratot is nyitottak. Az átépítés évszáma a kőpadlóba van vésve. A középkori hajó keleti sarkain kétirányú eredeti támpillérek állnak. A nyugati oldalon 1889-ben karcsú tornyot építettek. A toronyaljban van az a kőtábla, amely 28 magyar nevet sorol fel, mint a toronyépítés mecénásait. A templom déli oldalához a századfordulón a birtokos Miklóssy-család (Czégeniek is?) eklektikus homlokzattagolású kriptát építettek. A torony jó arányú, karcsú, a négyszögből nyolcszögbe átmenő sisakkal rendelkezik. A két harang 18. századi. A templom falait tört kőből építették, igényes kivitelű sarokarmirozással. Az északi oldalon a fal egy szakasza befelé dől, szép kváderfalazatú, de a fal végleges állapotában kibillenés nem látszik. Elképzelhető, hogy a közeli lejtőperem miatt itt eleve egy biztonságosabban támaszkodó dőlt falat építettek.
A templom pusztulása a közösség eltűnése mellett a szerencsétlenül megoldott, majd elhanyagolt karbantartás miatt következett be. 1956-ban a torony bádogfedését újították meg, 1977-ben is kisebb karbantartást végeztek rajta. Ekkortájt a zsindelytetőre vasbádogozást (fekete bádog) rögzítettek szakszerűtlenül, amit 1996-ban a viharok megtépáztak, leszaggattak. A beázó templom némely kötőgerendája, festetlen kazettás mennyezete elkorhadt és 1997 nyarán leszakadt. A falkoronák megbomlottak, részben a déli oldalon 1-2 négyzetméteres felületen ledőltek. Mivel a délkeleti sarokra a megrongált tetőkről igen sok csapadékvíz folyt, itt a falsarok is megsüllyedt, a templom fala megrepedt. Az északi fal teteje is bomlásnak indult, belső oldalán már a moha is megtelepedett.
A templomot mivel már romos és magyar református is csak 5 lélek van, természetesen nem használják. A templombelsőben az inogó karzaton, az összetört mennyezet és padok elemein feliratokat már nem találtunk. A kő szószéken tükörkeret díszítőfaragás látható.
A torony előtt három sír van: Czégeni Miklósné 1874-1964, Antal József 1909-1971, és az utolsó: Aici se doihneste Antal Iolanda 1919-1997 odihneasca-se in pace.

A leírás a BME (Istvánfi Gyula professzor) által vezetett „Pusztuló építészeti emlékek felmérése és dokumentálása a Kárpát-medencében” felmérő program 1997. évi jegyzőkönyve alapján készült. Itt is köszönetet mondunk Veöreös Andrásnak, szíves segítségéért.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-01-13 10:37:06