Kezdetét vette az új ásatási évad az Eger városa fölé magasodó Nagy-Eged hegy platóján. Az egykori Szent Kereszt-kápolna falai nagy magasságban maradtak fenn, s a kutatás mellett lassan érdemes volna gondoskodni a fennmaradásukról is.

Egy több mint húsz méter hosszú, összefüggő falmaradványt tártak fel a szőregi monostor templomából. Egy fakidőlés miatt azonban előkerült egy olyan beforduló falszakasz is, amely összekuszálja azt, amit eddig az épület alaprajzáról gondoltak.

Kezdetét vette a berzencei vár feltárásának újabb évada. Az ásatás legizgalmasabb részlete nem is az erősség előkerülése, hanem az ott talált jóval korábbi kőfaragványok, illetve azok eredeti helyének azonosítása.

Amikor minden véget ért…..egy aquincumi későrómai villagazdaság története Láng Orsolya, a BTM Aquincumi Múzeumának régésze „tollából”.

Folytatódik a régészeti kutatás Szigligeten, az Avasi templomrom környezetében. Számos kérdés vár még válaszra a Balaton-parti település múltjával kapcsolatban.

Sikerült azonosítani az érseki kastély maradványait, elkezdődött a pusztamaróti völgy tudományos felderítése, így remény ébredt, hogy megismerhessük az 1526-os török hadjárat második leggyászosabb eseményét is.

Egy beruházást megelőző régészeti kutatás eredményeként kerültek elő a kutak, illetve a bőséges leletanyag, amelyek egy háromszáz éven át biztosan fennállt – a mai Zalaszentgrót alatt fekvő – római városhoz tartoznak. 

Régésztábor keretében valósult meg a töttöskáli templomrom első ásatási évada. A kutatás és az azt megalapozó társadalmi, szakmai összefogás megnyitja az utat a romemlék konzerválása, bemutatása előtt.

Folytatódott a feltárás a főváros 11. kerületében a Lőportorony utcában: a középkori településmaradványok mellett egy sokkal korábbi, hétezer éves megtelepedési fázist is sikerült azonosítani.

Immár könyv formájában is hozzáférhető az Aquincum 130 a java!, valamint az Apró kövek – Színpompás padlók kiállítások anyaga, hiszen megjelent a katalógus, amely más, inkább elmélyülő élményt ad, mint maguk a tárlatok.

Középkori, már csaknem hatszáz éve betemetett mélypincét tártak fel a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei a budai várban, a királyi palota lebontott legészakibb szárnya, az A-épület helyén.

Három – római, illetve középkori – vízvezeték maradványait is azonosították Óbudán egy jelenleg is tartó feltárás során a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. Fényes Gabriella ásatásvezető régész írt az eddigi eredményekről összefoglalót.

Az egykori Óbudai Szeszgyár, jelenleg az épülő Waterfront City lakópark területén feltárt római kori romok több méterrel a járószint alatt vannak, ezért a bemutatásuk csak magasabb szintre emelve oldható meg. A falak kiemelésére április 3-án kerül sor.

Két kisméretű szelvényt nyitottak, s lassan zárnak a szegedi Dóm téren a régészek. A kutatómunka közvetlenül a belváros középkorának jobb megismeréséhez, közvetve – és a remények szerint – a Szent Demeter-templom feltárásához vezethet.

Hónapok óta folyik a kutatás a vasvári domonkos kolostorban, amelynek egyik célja a mai formájában alig több mint egy évszázados keleti szárny alatt középkori épületrészletek azonosítása.

Tavaly fejezték be a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei a harsánylejtői római villa maradványainak régészeti kutatását. Az egykori épületegyüttes az antik város, Aquincum végnapjaihoz szolgál fontos adalékkal.

Nem csupán sikerült azonosítani a szeged-szőregi monostor templomának maradványait, de az előkerült kőfaragvány-töredékek mind anyagukat, mind színeiket tekintve az épület szemkápráztató gazdagságáról tanúskodnak.

Váratlan eredménnyel zárult az eddig kutatatlan aszófői római villagazdaság központi lakóépületének részleges feltárása: a szelvényben az antik falmaradványok mellett középkori temetkezések sokaságára bukkantak a szakemberek.

Ismét feltárás folyik az ipolysági premontrei kolostor területén, most a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete végez tanásatást. A cél, hogy ezúttal elérjék a legkorábbi, vagyis Árpád-kori rétegeket is.

Az egy hetes tervásatás során a terepbejárást és a műszeres méréseket követően sok részletre fényt derítettek, s jó néhány új kérdéssel szembesültek a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei az őskori közösségi színtér kutatása során – tudósít a Nemzeti Régészeti Intézet Régészeti Hírügynöksége.

A 10. században klímaváltozás sújtotta Közép-Európa egy részét. A csapadékosabbá váló időjárás meghatározta Zalavár sorsát is - adta hírül a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete Régészeti Hírügynöksége.

Egy beépítésre váró üres telken sikerült megismerni a több szakaszban épült városerődítések újabb jelentős maradványait, amelyek teteje alig néhány arasznyival volt a mai járószint alatt.

2022 legolvasottabb cikke a szepességi Csütörtökhely Szent László-templomának kutatásáról szóló Templom, ahol tényleg van földalatti alagút című riport lett. Ezzel a Magazin tizenhárom éves története során először került a dobogó legfelső fokára határon túli témájú cikk.

Immár tradíció, hogy a Kulturális Örökség Napjai alkalmából az érdeklődőknek bemutatják a visegrádi Sibrik-dombon folyó feltárások aktuális eredményeit. Így lesz ez szeptember 17-én ismét, s ezt még két program követi majd.

A két, dobókockával eltemetett főúri családtag sírja egyelőre az érthetetlensége miatt kissé hátborzongató, azonban az almádi monostor most feltárt háromhajós temploma még a kutatókat is lenyűgözte.

Nem csak feltárták a római kori őrtornyot, de már meg is nyílt az ásatás eredményeit bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeumának Látványtárában Esztergomban. A kutatást vezető Lóki Róbert és Merczi Mónika beszámolója.

A jáki Szent György-templom kutatása ugyancsak felkeltette az olvasóink érdeklődését: a megtalált alapítói sírral, illetve a feltárt korábbi templommal a Műemlékem.hu Magazin 2021-es olvasottsági ranglistáján az első és a második helyet is megszerezte.

A Kárpát-medence egy részében az 5-6. században élő gepidákat keleti-germán népként tartja számon a történetírás. Ez a dogma kissé más színezetben látszik a jelenleg a kecskeméti múzeumban látható Átkelők a túlvilágra című kiállításnak hála.

Az egykori ipolysági premontrei kolostor jelentős részét érintő régészeti kutatása során rábukkanhattak a rendházhoz tartozó korábbi, vélhetően 13. században épült templom szentélyére is.

Itt építették ki az első római tábort a mai Budapest területén, később pedig évszázadokon át piactérként szolgált. A Bem téren folytatott feltárás félidejében Papp Adrienn ásatásvezető régész és Nagy Alexandra római koros régész írt az eddigi eredményekről Magazinunknak összefoglalót.

A végéhez közelít Ság falu feltárása. A települést az avar kortól egészen a tizenöt éves háborúig lakták folyamatosan, ekkor a krími tatárok égették fel. Nyolc évszázad régészeti emlékeit sikerült feltárni a pusztulása óta szinte érintetlen területen.

Néhány héten belül befejeződik a teljes felületű régészeti feltárás a Bécsi út 68 - 84. számú telken, ahol az aquincumi katonaváros hosszan elnyúló temetőjének több mint ötezer négyzetméterét kutatták meg a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. 

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a templom déli toronyaljában egy olyan, 13. századra datálható téglasírt sikerült föltárni, amelyről megkockáztatható a feltételezés, hogy Jáki Nagy Márton csontjait rejtette.

Nem tudjuk, hogy a türjei, vagy az egri téma keltette fel inkább a Közkincs-kereső archívumának hallgatói érdeklődését, mindenesetre ez lett a legtöbbször felkeresett adás 2020-ban.

Csákberényben kisebb csoda történt és történik: a település határában lévő hatalmas avar temető tudományos kutatása megmozgatta a település lakóinak fantáziáját, közös üggyé vált a régészet.

Aki csak belekóstol Budapest történetébe, alighanem rögvest találkozik Felhévízzel, a középkori településsel a Margit-híd budai lábánál. Eddig azt hihettük, hogy nyom nélkül pusztult el, ám két épületének a maradványa is előkerült a Budapesti Történeti Múzeum folytatta ásatás során.

A 11. század közepére datálható a székesfehérvári középkori városfal most feltárt szakasza, ám építőanyagának egy része a 10. század elejéről, jóval a keresztény magyar állam megszületése előttről származik.

Hasra fektetve, összekötözött lábakkal temették el az elhunytat, mert nyilván féltek a visszatérésétől. A hajdúböszörményi Perczel Mór utcában talált temetkezés azonban nem csak a népi hiedelmek szempontjából érdekes, de közelebb visz a település Árpád-kori gyökereihez is.

Március óta tart Pétermonostora egykori kolostorépületeinek feltárása. Kis túlzással a sztereotípiáktól teljesen eltérő, anyagi értelemben roppant gazdag középkori világ emlékei bontakoznak ki Bugac határában.

A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.

2018-ban új lendületet kap a régészeti kutatás Zalaváron. Szükség is van rá, hisz a következő esztendőben már ünnepelni kellene.

Lakossági bejelentés miatt vonultak ki március 25-én leletmentésre a BTM régészei a 11. kerület egyik építkezésére. A betelefonáló arról számolt be, hogy faragott kövek hevernek egy építkezési területen.